Karhatalmi vezetők történeteit tette közzé a Nemzeti Emlékezet Bizottsága

2016. december 6. 14:01 MTI

Az 1956-os forradalom után tevékenykedő több mint hatvan karhatalmi vezető történeteit teszi közzé hétfőtől a honlapján a Nemzeti Emlékezet Bizottság (NEB) - közölte Ötvös István, a bizottság tagja az M1 aktuális csatornán. A forradalom alatt az államrendőrség és a hadsereg nem állt ugyan a forradalom mellé, de a hatalmat sem szolgálta ki, ezért már valószínűleg akkor felmerült a gondolat, hogy létre kellene hozni egy, a párt uralmát szolgáló fegyveres testületet.

Karhatalmi vezetők történeteit tette közzé a Nemzeti Emlékezet Bizottsága

Ötvös István elmondta, több mint hatvan vezető történetét lehet elolvasni mától a www.neb.hu oldalán, a Tudástárban. A részletekről szólva azt mondta, a forradalom alatt az államrendőrség és a hadsereg nem állt ugyan a forradalom mellé, de a hatalmat sem szolgálta ki, ezért már valószínűleg akkor felmerült a gondolat, hogy létre kellene hozni egy, a párt uralmát szolgáló fegyveres testületet.

Végül november 4-e után kezdték el szervezni az úgynevezett Honvéd Forradalmi Ezredeket, amelyek a fegyverrel bevonuló szovjetek mellett szolgálták az újonnan felépülő rendszert. Ezek a karhatalmi ezredek együtt járőröztek a szovjetekkel, valamint felderítő csoportokat hoztak létre, amelyek beépültek a forradalmárok közé, a munkahelyekre, és onnan jelentettek.

A Kádár-rendszer megszilárdulása után, 1957 tavaszán már elkezdték felszámolni a karhatalmi ezreket, de a személyi aktákban maradt nyoma a tevékenységüknek, sőt maguk a karhatalmisták is megírták, mit tettek. Ezért tudják nyilvánosságra hozni a történeteket - fűzte hozzá Ötvös István.

Egy példa a feltöltött karhatalmi vezetők életútjából:

Életútja:

Apja péksegédként dolgozott, anyját Mihaits Erzsébetnek hívták. Négy elemi osztályt (1927-1931) és a négy polgári osztályt (1931-1935) végzett. Eredeti foglalkozása lemezlakatos volt. 1943-ban az illegális kommunista párt tagja lett. A zászlóaljparancsnoki tanfolyamot 1948-1949-ben végezte el. Hivatásos katonai pályafutását 1949. május 1-jén mindjárt századosi rendfokozattal kezdte meg. Fegyverneme, katonai szakképzettsége páncélos volt. 1950-ben már őrnagy, 1953-ban alezredes lett.

Az 1956-os forradalom idején, október 26-án, mint a 4. gépkocsizó lövészhadosztály parancsnoka, Gyöngyösön legalább négyszer oszlotta fel halál vagy sebesülés nélkül – esetenként harckocsival manőverezve – a laktanya előtt fegyverekért tüntető tömeget. Ezt megismételte október 28-án és 29-én is. 1956 novemberében a Heves megyei karhatalom parancsnoka lett, e tisztében az egyik legfőbb felelőse egy legalább nyolc halottat és sebesültet követelő negyven december 10-i miskolci, illetve a december 11-i, valamint az ugyancsak nyolc halottal járó 12-i egri sortüzeknek.

Az 1956-os forradalom alatti és utáni tevékenységéről személyi okmánygyűjtőjében a következő olvasható: „1956. 10. 23.-1956. 12. 01.-IG a 4. gépkocsizó lövészhadosztály parancsnokaként Gyöngyösön [tartózkodott]. A hadosztályt 1956. 10. 20-án felszámolták, az ottmaradt tisztekkel megszervezte a helyőrség rendjének fenntartását, a rendelkezésre álló erőkkel biztosította a járás és a város területén a rend fenntartását.”

„Az ellenforradalom idején igen nehéz helyzetben volt, mert a hadosztályt felszámolás időszakában érte [a forradalom], és csak a hadosztály törzs állt rendelkezésre. Tevékenysége azonban így is pozitívnak értékelhető. 1956. nov. 15-től, mint Heves megye karhatalmi parancsnoka, szilárdan kiállt a néphatalom mellett és nagyban hozzájárult a megye területén a rend helyreállításához és fenntartásához.”

1957. áprilisban ezredes Lett, 1961-től pedig már vezérőrnagyi rendfokozattal rendelkezett. A Szovjetunióban 1959 és 1961 között elvégzett Vorosilov Vezérkari Akadémia után 1961-ben a 11. gépesített lövészhadosztály parancsnokává nevezték ki. 1969-től 1975. december 1-jéig, nyugállományba helyezéséig a Magyar Néphadsereg Központi Harcálláspont parancsnokaként szolgált. Elhunytakor a Magyar Honvédség Saját halottjának nyilvánította.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma