Hogyan lett Pázmányból érsek?

Magyar kutatók a Vatikánban

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke 2009-ben hirdette meg "a kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára" létrehozott Lendület programot, amelynek pályázatán az Ön által vezetett Egyháztörténeti Kutatócsoport is nyert. Miről szól a projektjük és milyen célokat tűztek ki maguk elé az induláskor?

A Lendület program célja elsődlegesen a szakmai lehetőséghez, kiemelt figyelemhez való juttatás, kisebb részt pedig a közérdeklődés felkeltése. Mi is próbáljuk szélesebb körben, különböző fórumokon érthetővé tenni, népszerűsíteni eredményeinket, ügyelve persze az arányokra. A történész helye elsősorban a levéltárban, az íróasztalnál és a katedrán van. Ugyan csak 2012-ben nyertünk, de már 2011 óta tudunk dolgozni az elnyert OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok – a szerk.) pályázatnak köszönhetően, így már a hivatalos indulás után alig két hónappal vaskos tanulmánykötetet tudtunk megjelentetni. Az abban megjelent tanulmányok mintegy előtanulmányokként vázolták fel azt a programot, amit meg szeretnénk valósítani: az Apostoli Kamara és a 20. századi diplomáciai fondok magyar vonatkozásai, vagy éppen Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezése – de a sor még hosszan folytatható. A Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoportja a PPKE 1999-ben Erdő Péter rektor úr által alapított Egyháztörténeti Kutatócsoportján belül alakult meg, s annak publikációit viszi tovább – ilyenek például a vatikáni magyar kutatások saját sorozata, a Collectanea Vaticana Hungariae, amelynek korábban közel tíz kötete jelent meg, s ez volt az az alap, ami elnyerte a Lendület döntéshozóinak tetszését.

Ha egy átlagember arról hall, hogy magyar történészek a Vatikáni Titkos Levéltárban dolgoznak, egyből arra gondol, hogy a reneszánsz pápák hírhedt orgiáinak szaftos részletei között vájkálnak. Hogyan folyik valójában a munka?

Galileo Galilei perének egyik dokumentuma a Vatikáni Titkos Levéltárból

Projektünk nem sokban különbözik bármely történelmi tárgyú kutatástól. Forrásaink jó része ugyan Rómában található, ami igencsak megnehezíti a munkánkat. További probléma, hogy a vatikáni levéltárban minden információ ömlesztve van, a másik nehézség, hogy a nemzetközi diskurzus is jóval kiterjedtebb, hiszen a Szentszék történetét mindenki kutatja, így jóval nagyobb kihívás a szakirodalomban való jártasság. A kérdésére visszatérve a titkos levéltár (latinul Archivum Secretum Vaticanum) nevében szereplő "titkos" szó arra jó, hogy a regényírók legendákat költsenek köré; a valóságban a titkosság azt jelenti, hogy ez a pápa magánlevéltára. De hadd oszlassak el még egy félreértést: a kora újkorban és az újkorban az állam működése során keletkezett iratanyag nem az államé, hanem azoké a tisztviselőké, akik vele dolgoznak. Ezért van az, hogy rengeteg dokumentumot nem a vatikáni levéltárban kell keresni, hanem a volt pápai családok magánlevéltáraiban.

Erre is kiterjed a kutatásuk?

Igen, és ez az igazán érdekes része. Ezek a magángyűjtemények állami kezelésben vannak, a tulajdonos pedig köteles biztosítania a hozzáférést a kutatók számára. S szerencsére remek dolgokra lehet bukkanni: például a Doria Pamphili levéltárban vagy az Aldobrandini-hercegek Frascatiban található impozáns Villa Belvederejében, ahol például Pázmány Péter érseki kinevezése előtt felvett jegyzőkönyv került elő. Ezen a szálon sokáig lehet el lehet jutni, és még nem is említettük a bíborosok, nunciusok magánhagyatékát.

1. Magyar kutatók a Vatikánban
2. XII. Pius megítélése
3. Tévhitek Pázmány személye körül

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"