Hét történelmi tévhit, amelyet mára eloszlatott a tudomány
2018. augusztus 10. 13:51 Múlt-kor
A széles közvélemény körében számtalan olyan történelmi legenda, tévedés és félreértés terjed napjainkban is, amelyeket a történelemtudomány már régen megcáfolt. Most ezek közül mutatunk be hetet.
Korábban
A rómaiak Karthágó helyét sóval hintették be
A legenda szerint a harmadik pun-római háború végén, Kr.e. 146-ban ifjabb Scipio elfoglalta az észak-afrikai Karthágó városát, falait lerombolta, földjét felszántotta, s barázdáit sóval hintette be. A tévhit még az 1930-ban kiadott Cambridge Ancient History-ban is ismert és megkérdőjelezhetetlen tényként szerepelt.
Ez a felvetés azonban teljesen alaptalan, ugyanis egyetlen ókori forrás sem szól erről. Legrészletesebben az ostromot végignéző Polübiosz feljegyzései alapján beszámoló Appianosz 2. századi művében olvashatunk a város lerombolásáról, ám ott csak arról szól a fáma, hogy átkot mondtak az ellenséges városra, és megtiltották, hogy bárki ott lakjék.
A Bibliában azonban találunk rá példát. A Bírák könyvében Szichem városa fellázadt az Izraelen uralkodó Abimelek ellen, aki elfoglalta a lázadó települést, „a benne lévő népet fölkoncolta, a várost pedig lerombolta, és bevetette sóval.”
Valószínű, hogy csak egy fantáziadús középkori krónikás vette át a bibliai legendát, s terjesztette el igen masszívan a tévhitet. Az Úr büntetésének tarthatta a sóval való behintést, amelyet a keresztény szempontból bűnös Karthágó minden szempontból megérdemelt.
Az iskolarendszerben szájról szájra terjedt a történet, és az ókortudomány közismert közhelyévé vált. Az állítást feltétel nélkül elfogadta mindenki, bár senki nem tette fel a nyilvánvaló kérdést: elképzelhető-e, hogy a római seregnél akkora mennyiségű só lehetett, amely egy egész város beszórására elegendő lett volna?
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa 20:20
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek 18:05
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap