Eljött a csehszlovák „republika”: a felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
2022. április 21. 15:05 Szeghy-Gayer Veronika
Korábban
Kisebbségi helyzetek
A közép-európai térség első demokratikus államkísérletének 14 millió lakosából mintegy hárommillióan lakták a mai Szlovákia és Kárpátalja területét: nagyrészt szlovákok, de németek, magyarok, ruszinok, lengyelek és zsidók is. A Pozsonytól a mai Kárpátalja keleti szegletéig terjedő sáv korábban szerves részét képezte a történelmi Magyarországnak, az itt fekvő városok kulturális életére pedig jellemző volt a Budapest-centrikusság. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásának pillanatában e térség nem rendelkezett természetes gazdasági-politikai központtal, de regionális hagyományokkal, tudattal sem, s ezt elsősorban a kisebbséggé váló közösségek élték meg hátrányként.
1920 áprilisáig, vagyis az első csehszlovák parlamenti választásokig a törvényhozó hatalmat egy ideiglenes nemzetgyűlés gyakorolta, amelynek nem voltak német és magyar tagjai. Ott fogadták el 1920 februárjában az új állam alkotmányát, amely többek között a kisebbségi nyelvtörvényt is tartalmazta: ez alapján azokban a közigazgatási egységekben, ahol a kisebbség száma a lakosság 20 százalékát elérte, az ügyeket a kisebbségi polgárok anyanyelvükön intézhették.
Vavro Šrobár szlovákl miniszter február 4-i pozsonyi beszédére válaszul a lakosok tüntetésekbe kezdtek
A csehszlovák állam keleti felében, főleg a Magyarországgal határos déli sáv mentén laktak nagyobb tömbben magyarok, míg a német kisebbség elsősorban Szepes vármegye, a Nyitráról északkeletre fekvő úgynevezett Hauerland területére és Pozsony környékére összpontosult. Hozzájuk hasonlóan óriási változásként élték meg az új állam létrejöttét a térség zsidó közösségei is, amelyek 1921-től a közép-európai térségben egyedüliként már zsidó nemzetiségűnek is vallhatták magukat.
Míg országos szinten a kisebbségeket folyamatos politikai és gazdasági pozícióvesztés jellemezte a csehszlovák „republika” húszéves fennállása folyamán – hiszen pártjaik lényegében semmilyen befolyással sem bírtak Prágában a parlamenti döntésekre – helyi szinten, főleg a városi képviselő-testületekben a magyar és a német elit nemzetiségi megoszlásához képest magasabb arányban őrizte meg politikai és gazdasági hatalmát.
Számos szlovák többségű városban a magyar pártok vagy szövetségeseik, főleg a politikai ellenzéket képviselő Országos Keresztényszocialista Párt szerezte a legtöbb szavazatot, s több helyen magyar képviselőket választottak polgármesternek. Végül éppen a nemzetiségi kérdés volt az, amely az 1930-as évek végére belpolitikailag destabilizálta az államot, amelynek megszűnéséért azonban az európai hatalmi viszonyokban beállt változások, főként a nácizmus területi terjeszkedése okolható.
A cikk az MTA Lendület Trianon 100 projekt keretén belül valósult meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját 20:20
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége 18:05
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint 17:05
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap