Paul McEvans

A fekete halál bosszúja

Tífusszal befecskendezett zsemlék, pestises gabonával ellátott lakosság és kolerával fertőzött kutyák. A kínai nép a második világháború során efféle borzalmak sorozatát élte át. A japán hadsereg már 1937 decemberében, a Nanking elfoglalásakor véghezvitt könyörtelen mészárlással jelezte, hogy nem ismer kegyelmet, ha a hatalmas ország alsóbbrendűnek tekintett lakosainak a megszégyenítéséről és félreállításáról van szó. A kínaiak szenvedéseit tetézte, hogy az 1941-42-ben pusztító aszály miatt éhínség söpört végig az országon, és mintha ez sem lett volna elég, a császári csapatok biológiai fegyvereket is bevetettek ellenük. A genfi és hágai konvenciót megszegve többek között pestis, tífusz és más betegségek baktériumait terjesztették Mandzsúriában és Kelet-Kína tartományaiban. A biológiai fegyverek bevetésének mértéke az 1942 áprilisában Tokió ellen végrehajtott első amerikai bombázást követően, a kínaiak ellen indított megtorló akciók során hágott a tetőfokára.

A japán biológiaifegyver-program 1932-ben Isii Siró, a japán hadsereg orvosi diplomával is rendelkező ezredesének vezetésével indult meg. A biológiai fegyverek kifejlesztésének céljából indított projektről a japán kormánynak és az országban működő orvosi egyetemeknek is tudomása volt, de nem léptek fel Isii törekvéseivel szemben. Mi több: az 1941 októberétől 1944 júliusáig japán miniszterelnökként tevékenykedő Todzsó Hideki még ki is tüntette a katonaorvost az „elért eredményeiért”. Isii és kollégái az orvosi egyetemek legjobb diákjait „csábították” magukhoz, az ajánlatot – hacsak nem akartak hadbíróság elé kerülni – erősen ajánlott volt elfogadniuk.

A japán hadsereg az 1932-ben, Mandzsúria meghódítását követően Mandzsukuo néven létrehozott bábállam területén rendezte be a különböző vegyi fegyverek kifejlesztéséért felelős, titkos kutatóközpontját. A laboratóriumkomplexum az 1930-as évek végén Harbin városa közelében fekvő pingfangi kerületen felépült bázis létrehozásával nyerte el végleges formáját, de emellett még számos kutatóhely működött a japánok által megszállt területeken. A biológiai fegyverek kifejlesztéséért felelős csoport az 1940-es évek elejétől hivatalosan a Kvantung-hadsereg Járványmegelőzési és Víztisztító Osztálya néven volt nyilvántartva, később, a szigorú titoktartási előírásoknak megfelelően már csak számmal, 731-es egységként emlegették.

Levágott végtagok, kipattant szemgolyók

A kutatóközpontok működésük során kegyetlen emberkísérletek sorozatát hajtották végre. A kísérleti alanyok „természetesen” nem japánok voltak, hanem az „alsóbbrendű fajokhoz” tartozók: politikai foglyok, köztörvényes bűnözők, a japán gyarmatokról származó civilek.

„Pácienseiket” az orvosok vírusokkal fertőzték meg, hogy a betegek reakciójának vizsgálatával segítsék elő a hatékony vegyi fegyverek kifejlesztését. A rabok szervezetébe védőoltásnak álcázva juttatták be a különféle halálos baktériumokat. A kórokozókkal fertőzött speciális bombákat szintén a megkötözött, teljesen védtelen foglyokon tesztelték, de még a különböző hagyományos fegyverek – gránátok, lángszórók stb. – hatásait is a rabokon próbálták ki.

Az embólia tanulmányozása érdekében levegőt fújtak a foglyok artériáiba, a nemi betegségek hatásának vizsgálata céljából pedig szifilisszel fertőzték meg a kísérleti alanyokat. A foglyokat olykor – a japán kardok élességének tesztelése érdekében – lefejezték, és előfordult, hogy levágták a végtagjaikat, amelyeket aztán megpróbáltak az ellentétes oldalról lenyisszantott kéz vagy láb helyére illeszteni. Máskor a rabokat nagy nyomású kamrákba tuszkolták, hogy tanulmányozhassák, mennyi idő alatt pattan ki a szemgolyójuk a helyéről.
Bevett gyakorlat volt, hogy érzéstelenítés nélkül, a torkuktól vagy a mellkasuktól egészen a gyomrukig vágták fel a korábban különböző kórokozókkal megfertőzött kísérleti alanyokat, hogy így mérjék fel a fertőzések különböző szervekre gyakorolt hatását. Az élve felboncolt szerencsétlen páciensek a roppant cinikus módon csak „különleges kezelésnek” hívott procedúra során kezdetben túlvilági hangon üvöltöttek, egy idő után azonban elhallgattak.

A teljes cikk a 2016 TAVASZ számunkban olvasható.

Rendelje meg a kiadványt!
megrendelem a számot
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma