Cukorbaj következtében levágott nagylábujj miatt készítették a 3 ezer éves protézist

2017. június 23. 14:03

A Bázeli Egyetem egyiptológusai más szakértők segítségével újra megvizsgálták a világ legrégebbi ismert, közel 3 ezer éves protézisét, egy fából készült nagylábujjat. A protézisre a thébai nekropolisztól nem messze található Sejh Abd el-Kurna-i rejtekhely egyik női sírjában bukkantak rá még 2000-ben. A területet jelenleg a legmodernebb eszközök segítségével vizsgálják át. 

Cukorbaj következtében levágott nagylábujj miatt készítették a 3 ezer éves protézist

A nemzetközi csapat modern mikroszkópokkal, röntgentechnikával és komputertomográfiával vizsgálta meg a protézist. A kutatók megállapították, hogy a műlábujjon többször is eszközöltek kiigazításokat, hogy pontosan illeszkedjen tulajdonosa, egy pap lánya lábára, aki valószínűleg cukorbaj következtében fellépő üszkösödés miatt veszítette el jobb lábának nagyujját. A tudósoknak emellett sikerült rekonsturálniuk, hogy a protézis milyen anyagból és hogyan készült. A kutatásban a kairói Egyiptomi Múzeum (felfedezése után ide vitték a protézist), valamint a Zürichi Egyetem Evolúciós Orvostudományi Intézete munkatársai is részt vettek.

A műlábujj, amely a Kr. e. 1. évezred utolsó századaiból származik, egy olyan mester kézügyességét dicséri, aki nagyon is tisztában volt az ember fiziognómiájával. A mesterségbeli tudás különösen a protézis méretének változtathatóságában, valamint az azon lévő szíj erős felépítésében érthető tetten. A tény, hogy a protézis ilyen fáradságos és aprólékos munkával készült, arra utal, hogy tulajdonosa a természetes megjelenést, az esztékikumot és a kényelmet is fontosnak tartotta, és szerencséjére volt is olyan szakember, aki a műlábujj megalkotásával ezt biztosítani is tudta számára. 

A vaskorból származó protézist egy kifosztott sírban találták meg, amelyet egy még korábbra datálható, régóta üresen álló kápolna kőzetébe vájtak a Sejh Abd el-Kurna-i rejtekhelyen található dombon. A kápolna a Kr. e. 15. századból származó monumentális sziklasírok egy csoportjának képezte részét, amelyet a felső rétegek számára építettek. A Bázeli Egyetem szakértői 2015 vége óta tanulmányozzák az ősi elittemetőt, valamint annak környékét.

A feltárási terület Sejh Abd el-Kurnában

A legkorábbi Sejh Abd el-Kurna-i sírok a Kr. e. 2. század elejére datálhatók, a temető azonban a Kr. e. 15. században élte „virágkorát” – ha lehet ilyesmiről beszélni egy temető esetében. A sziklába vájt építményeket számos alkalommal újra felhasználták, és legalább részleteikben újraformálták a Kr. e. 1. évezred folyamán. Jóval később lakásokként is felhasználták a sírokat, főként helyiek – a folyamat a korai keresztény remetékkel kezdődött, és csak a 20. században ért véget.

A Svájci Nemzeti Tudományos Alap által finanszírozott projekt során mikroanalatikus, tudományosan megalapozott módszereket, valamint precíziós technológiát és fotográfiát is használtak. A Bázeli Egyetem tudósai a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule, Zürich (ETH, magyarul Szövetségi Műszaki Főiskola) geodéziában és geológiában jártas szakemberivel karöltve tudományos úton vizsgálják meg a feltárási terület és környezetének természetes és mesterséges módon kialakult építményeit. A szakemberek egy régészeti és geológiai 3D-s térkép elkészítését tervezik, amelyen a terep alaktani sajátosságait, valamint a föld alatti építményeket is fel fogják tüntetni. A kutatók szeretnék rekonstruálni a temető egyes korszakokon átívelve történő fejlődését.

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
A feltárási terület Sejh Abd el-Kurnában
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma