Felavatják a Szabadság szobrot a Gellért-hegyen

2004. szeptember 13. 12:06

Felavatják a Gellért-hegyen az ország máig leghatalmasabb emlékművét. A Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotta emlékmű Vorosilov marsall kezdeményezésére, szovjet katonaművészek közreműködésével készült, s felállításának helyét is a szovjetek jelölték ki. A szovjet katona dicsőségét hirdető, pálmaágat tartó női figura az 1950-es évektől hivatalos politikai ikonográfiájában a `felszabadulás` jelképévé vált. A közgondolkodásban viszont makacsul tartotta magát az a legenda, miszerint a mű eredetileg Horthy István emlékére készült volna.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai