Atlantisz: egyetlen legenda, számtalan felfedező

2004. november 22. 12:01

Ciprus, Mexikó, Írország és az Antarktisz - a közös bennük az, hogy mindegyikükön keresték már Atlantiszt, az elsüllyedt földrészt.

Schliemann ál-unokája nyomtalanul elvész

Múlt héten valamennyi híroldal címlapját megjárta a szenzáció: egy amerikai kutató bejelentette, hogy Atlantisz nyomaira bukkant. Robert Sarmast szerint az elsüllyedt kontinens, melyről először Platón írt i. e. 360 körül, a mai Ciprus és Szíria között feküdt valaha. Az építészből lett amatőr régész elméletéről mi magunk is azonnal beszámoltunk - jóllehet a bejelentést nem sokkal később követte a tudományos körökből érkező cáfolat is.


Cikkünkben az Atlantisz-kutatás történetének érdekesebb elméleteit gyűjtöttük csokorba, hiszen komoly tudósok, fantaszták és szépírók évezredek óta keresik a mesés, elsüllyedt civilizáció nyomait - mint lejjebb kiderül, az Antarktisztól Spanyolországon át Írországig.


http://www.mayadiscovery.com
Míg a maja írást nem értették pontosan,
az is felmerült: Közép-Amerikában
kell keresni Atlantiszt
Az Atlantisz utáni hajsza a 19. század elején kezdődött a guatemalai Dr. Paul Felix Cabrera elméletével, mely szerint az elveszett kontinens valójában az akkor Hispaniolának nevezett szigettel (azaz a mai Haitival és Dominikai Köztársasággal) azonos. Sokan voltak ekkoriban - köztük Augustus Le Plongeon and Alice Dixon, amúgy férj és feleség -, akik szerint Atlantiszt Mexikó közelében kell keresni. Ezek a kutatók ugyanis maja írásokból egy elveszett kontinensre tett utalásokat véltek kiovasni. Az elmélet szerint a maják kapcsolatban álltak az ókori egyiptomiakkal, akiktől viszont a görögök vették át Atlantisz legendáját. A maja vonal hamar tévesnek bizonyult - részben azért, mert semmiféle tárgyi bizonyíték nem támasztotta alá, részben pedig azért, mert a maja kultúra korai kutatói még közel sem értették pontosan Közép-Amerika őslakosainak bonyolult képírását.


A következő nagyszabású elmélet 1912-ben jelent meg, méghozzá William Randolph Hearst sajtómágnás tekintélyes lapjában, a New York Americanben: egy magát Paul Schliemann-nak nevező figura "Hogyan találtam meg az elveszett Atlantiszt" címmel publikált egy cikket. A szerző először is azt állította, hogy a Tróját kiásó Heinrich Schliemann-nak az unokája. Meséje szerint nagyapja olyan trójai leleteket hagyott rá, melyekből világosa kiderül Atlantisz valódi helye: az elveszett földrészt ezek szerint az Atlanti-óceánban, Európa és Észak-Amerika között kell keresni, s az Azori-szigetek minden bizonnyal az elsüllyedt szigetország tengerből kiálló csúcsai. "Schliemannt" azonban röviddel a cikk megjelenése után köd nyelte el, s meséjét ma a bulvár-újságírás történetének egyik korai nagy svindlijeként tartják számon.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma