Nyolcvan éve halt meg Lenin

Szociáldemokratából bolsevik

Kultuszának fénykorában egyedül a Szovjetunióban vagy harmincöt város viselte a nevét. Leningrád mellett volt Leninakan, Leninabad, Leninopol és Leninszkij is. A változatosság kedvéért néhány városra régi családnevét akasztották, így született Uljanovszk (Lenin szülővárosa), Uljanovó vagy Uljanovka. A Pamír hegységben még Lenin-csúcs is volt, a Lenin-tereknek, -utaknak, -sugárutaknak pedig se szeri, se száma nem volt.

Kicsiben ugyan, de így volt ez Magyarországon is. Lenin-csúcsra ugyan nekünk nem tellett, de nálunk sem akadt olyan falu, ahol ne lett volna Lenin út (esetleg Lenin MGTSZ). Hivatalos ünnepeken az ő szavai virítottak élénkpiros kartonpapír-betűkkel az emelvény felett; tudományos művek obligát "vörös farokjaiban" rengetegszer olvashattunk egy-egy semmitmondó, de hangzatos idézetet "a hőstől, ki csak népének élt". Több tucatnyi kötetre rúgó "összes művei" nemcsak könyvtárak, de iskolák, kutúrházak, egyetemek könyvespolcain is folyómétereken át sorakoztak. Nevezték szobatudósnak, hivatásos forradalmárnak is - ki volt tulajdonképpen a mindössze 54 évet élt Lenin?

Vlagyimir Iljics (másképp Vologya) Uljanov 1870. április 22-én született a Volga menti - később róla Uljanovszknak nevezett - Szimbirszkben, középosztályi családból. Apja pedagógus volt, nagyapja orvos. Az éles eszű és tanulékony fiú elkápráztatta az iskolaigazgatót is - bizonyos Kerenszkijt, kinek miniszterelnökké lett fiát épp Lenin buktatta meg 1917 októberében...

Mind az öt Uljanov-testvér a forradalmi mozgalom híve volt. Lenin politikai tudatosodásában mérföldkő volt, hogy bátyját 1887-ben a III. Sándor elleni merénylet kapcsán kivégezték. Vologya - Kerenszkij iskolaigazgató közbenjárására - a kazanyi egyetem jogi karára került, ahonnan illegális szervezkedés miatt kicsapták, és nagyapja birtokára száműzték. Itt olvasta A tőkét, Marx művét. Soha többé nem járt egyetemre, bár később megengedték neki, hogy vizsgáit Szentpétervárott letegye. 1891-ben költözött a városba, és egyre aktívabban vett részt a földalatti marxista mozgalomban. Vologya Uljanovból Lenin lett.

Pétervári ügyvédi szakvizsgájával 1895-ig praktizált, majd kapcsolatba lépett Plehanovval és más emigránsokkal. A szociáldemokrata Martovval forradalmi munkásszervezetet alapított, de a vezetőket elfogták, Lenint másfél év börtönre, s három év szibériai száműzetésre ítélték. Itt vette feleségül Nagyezsda Krupszkaját.

A századforduló évében emigrált Oroszországból, s Münchenben létrehozta az Iszkra (Szikra) című lapot. Leleplező hangvételű írásai a cári elnyomást és a parasztkérdést elemezték, s immár bírálták a szociáldemokratákat. A Lenin szerkesztette lap minden számában foglalkozott a finn függetlenséggel is.

Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt 1903-ban tartott második kongresszusán Lenin hívei többségbe kerültek, innen kapták a bolsevik nevet - melynek a mozgalmon belüli lélektani hatása sem elhanyagolható. Martov kisebbségbe szorult hívei kénytelenek voltak a mensevik (kisebbség) névvel megelégedni.

1. Szociáldemokratából bolsevik
2. Rohanunk a forradalomba
3. Sztálin árnyékában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­tél
Múlt-kor magazin 2020

• Zsófia főhercegné és Sisi
• Mátyás király anyja és feleségei
• Özvegysorsok a XVIII. században
• Elizabeth Taylor 40. születésnapja Budapesten
• Hét híres diktátor gyermekei
• A brit királyi család rettegett anyósai
• A Roosevelt-ház asszonyai
• Az utolsó cárnék
• A trompe l’oeil, a megtévesztés művészete