Fock Jenő a Parlamentben összegzi a gazdasági eredményeket
2004. szeptember 13. 12:06
A Parlamentben megtartott nagyszabású gazdasági aktívaülés előadói beszédét Fock Jenő miniszterelnök tartotta. A külkereskedelmi mérleg kedvezőtlen alakulásáról, a gazdaságirányítási reform nyomán kialakult társadalmi jelenségekről beszélt. Káros jelenségnek minősítette a harácsolást, a spekulációt, a mellékjövedelmek hajszolásának elburjánzását. Ugyanakkor, engedve a reform bírálóinak, kiemelte a vezető szervek felelősségének növelését oly módon, hogy központilag kell biztosítani a népgazdasági érdek érvényesülését, a tervszerűséget, a népgazdasági arányokat, a társadalmi szükségletek kielégítését. Mindez a központi irányítás erősítését jelenthette. A aktívaülés központi témája volt az 1970-1971. évi gazdasági helyzet, aminek fő jellemzője a belső gazdasági aránytalanságok kialakulása volt. Ezek egyik megnyilvánulása a beruházások nagy arányú megnövekedése volt. A beruházási ráfordítás 1970-ben 17,9%-kal, 1971-ben 10,5%-kal emelkedett, ugyanakkor a befejezett beruházások csökkentek. Téma még: a gazdaságosság nem kielégítő alakulása és a munkafegyelem romlása. Meghirdetik az importkorlátozásokat, a beruházások- és a készletnövekedés mérséklését. Az intézkedések hatására 1972-ban a beruházások volumene az előző évhez képest 0,8%-kal csökkent, az export 18,5%-kal emelkedett, az import 5,2%-kal csökkent. Az említett nehézségek valójában nem pusztán a reform hatásainak tudhatók be. A KGST-kötelezettségek vállalása nem piaci és nem is "reformszocialista" alapon történt, hanem a reformot követően is gazdaságon kívüli eszközöknek köszönhetően ment végbe. A gazdálkodás feltételeit alapvetően befolyásoló árucsere-egyezmények (melyek nem vették figyelembe az ország gazdaságföldrajzi adottságait) olyan energetikai, ipari beruházásokat tettek szükségessé, melyeknek jelentős tőkés-import vonzatuk is volt. Az új ipari beruházások, szocialista városok helyén pedig gondoskodni kellett az odaáramoltatott népesség lakás- és infrastrukturális szükségleteiről, ami további (elsősorban építőipari) beruházásokat igényelt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 20:20
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05