Halála évfordulójára megújult Teleki Pál miniszterelnök síremléke Gödöllőn
2023. október 31. 13:21 MTI
Teleki Pál születésének 144. évfordulójára felújították az egykori miniszterelnök síremlékét és annak környezetét Gödöllőn, a máriabesnyői régi temetőben.
Teleki Pál (j) és Robert Baden-Powell, a cserkészet nemzetközi alapítója az 1933-as gödöllői dzsemborin (Fortepan / Jóna Dávid)
Korábban
Magyarország egykori miniszterelnökének nyughelye több mint egymillió forintból újult meg a Nemzeti Örökség Intézete jóvoltából – olvasható a NÖRI hétfői közleményében.
Az intézet a síremlék megújítása mellett úgynevezett okos parcellakővel is megjelölte a máriabesnyői régi temetőt. Az okos parcellaköveken található QR-kódok az intézet honlapján a Nemzeti Sírkert azon védett sírjaira mutatnak, amelyek az adott temetkezési helyen találhatók. Ezen keresztül a látogatók megismerhetik a temető védett sírjait és a bennük nyugvó emberek életrajzát is.
A síremlék átadóján Vécsey László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Teleki Pál személyével kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy évszázados magyar dilemma, hogyan lehet a nagyhatalmak ütközései közepette egy független, semleges országot megtartani, Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke pedig arra mutatott rá, hogy Teleki Pál nemcsak a magyar történelem kimagasló személyisége, hanem egy európai politikus volt, akinek gondolatai összecsengenek a mai magyar törekvésekkel, és a birodalmakkal szemben a szabad nemzetek európai közösségét képviselte.
Kép forrása: Nemzeti Örökség Intézete / Facebook
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója elmondta: itt az ideje a Teleki Pálhoz hasonló történelmi személyiségeket a regnálásuk alatt zajló történelmi eseményektől függetlenül szemlélni és személyiségükhöz mérten megítélni.
Péterfi Gábor történész, Gödöllő önkormányzati képviselője az ünnepségen felidézte: Teleki Pál volt az a politikus, aki főcserkészként a cserkész világtalálkozót Magyarországra, ezen belül Gödöllőre hozta 90 évvel ezelőtt, ezzel a trianoni békediktátum után Magyarország elszigeteltségét jelentősen csökkentette.
Széki Teleki Pál gróf erdélyi arisztokrata családban született 1879. november 1-jén. Közéleti pályáját 1904-ben Szatmár vármegyei szolgabíróként kezdte, majd országgyűlési képviselővé választották. 1909-ben nevezték ki a Földrajztudományi Intézet igazgatójának, később az MTA levelező tagja lett. Az első világháborúban önkéntes főhadnagyként szolgált, 1919-ben részt vett a tanácskormány ellen szerveződő szegedi ellenkormányban. 1920-ban a trianoni békeszerződésről tárgyaló küldöttség tagja volt, de a néprajzi viszonyokat tükröző, híres „vörös térképével” sem tudta elérni, hogy a győztes hatalmak Magyarország megcsonkításakor figyelembe vegyék az általuk is deklarált etnikai elvet.
Kép forrása: Nemzeti Örökség Intézete / Facebook
1920 márciusától külügyminiszter, júliustól 1921 áprilisáig kormányfő volt, majd neki kellett a parlamenttel ratifikáltatnia a trianoni békediktátumot. Fellépett a fehérterror tiszti különítményesei ellen, kisebb földreformot hajtott végre, ugyanakkor bevezette a botbüntetést és Európa első „faji” jogszabályát, a numerus clausust. Tisztségéről az első királypuccs után lelkiismereti okokból mondott le, miután királypártiként kiéleződött a viszonya Horthy Miklós kormányzóval.
Főcserkészként vezette a hazai cserkészmozgalmat, folytatta tudományos munkásságát is, tanszékvezető és egyetemi rektor, az Eötvös Kollégium kurátora, az értelmiségi elitképzés irányítója volt, 1925-ben akadémikus lett. Több tudományos intézetet hozott létre, és a revíziót igyekezett tudományos érvekkel alátámasztani.
1938-ban ismét országgyűlési képviselővé választották, 1939 februárjában újra miniszterelnök lett. A második világháború kitörése előtt elutasította, hogy a Lengyelországot lerohanó német hadsereg szerelvényei keresztülhaladjanak az országon, a lengyel vereség után a közös határon át több tízezer lengyel menekültet fogadott be.
Nem engedett a Jugoszlávia lerohanására készülő Hitlernek, aki azt akarta, hogy a magyar hadsereg is vegyen részt a hadműveletben, majd nem látván kiutat, 1941. április 3-án éjjel főbe lőtte magát.
Halála után a Kerepesi temetőben temették el, hamvait 1947-ben a Gödöllő melletti Máriabesnyő temetőjébe helyezték át.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap