Felbomlik Jugoszlávia
2004. augusztus 3. 03:49
Sem az 1918-ban megalakult első, sem az 1945 után létrejött második, sok vonásában föderatív Jugoszlávia sem tudta a nemzetek közti ellentéteket feloldani, a nemzeti aspirációkat kiegyenlíteni, a jugoszlávizmus tudata sohasem mélyült el a lakosság körében. A szerb nacionalizmus Tito halála után megerősödött, és centralizálni akarta az országot. Soknak tartotta a tagköztársaságoknak biztosított jogokat. A szerbek azt hangoztatták: Szerbián kívül élő nemzettársaik elnyomás alatt élnek. Horvátország és Szlovénia viszont előbb a föderáció lazítására, majd egyenjogú államok szövetségére, konföderációra törekedett. A megtermelt valutából mind kevesebbet akartak befizetni a központi, a szegényebb köztársaságokat támogató alapba. Az ellentétek odáig fajultak, hogy Szerbia vámot vetett ki a szlovén termékekre, sőt az egyes köztársaságok bankjai önálló pénzt bocsátottak ki. Ez utóbbi azután elősegítette nemcsak a gazdasági dezintegrációt, hanem az infláció gyorsulását is. 1990-91 során magas szintű tárgyalásokat folytattak az ország jövőjéről az államtanácsban. Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia a konföderatív átalakulás mellett foglalt állást, Szerbia és Crna Gora a szorosabb egység híve volt. Mivel Szerbia magáénak tudhatta a Vajdaság és Kosovo szavazatát is, gyakorlatilag lehetetlenné vált bármilyen megállapodás és döntés megvalósítása. A többpártrendszer kialakulása során az egyes köztársaságokban a pártok nemzeti alapon szerveződtek. Azok a pártok lettek népszerűvé, amelyek valamilyen formában nemzeti alapon meg akarták változtatni Jugoszlávia belső szerkezetét, és a nemzetek önállóságát hirdették. Ők győztek a demokratikus választásokon is. Szlovénia "élén járt" az államszövetség bomlasztásában. Még 1989-ben a szlovén nemzetgyűlés saját köztársasági törvényeit a szövetségi törvények fölé helyezte. 1990-ben népszavazást tartottak, ahol a lakosság nagy többséggel az ország függetlensége mellett döntött. 1991. május 19-én Szlovéniához hasonlóan Horvátországban is népszavazást tartottak, melynek során itt is a köztársaság függetlensége mellett és a szövetségi államforma felbontásáról határoztak. Végül 1991. június 25-én Horvátország, 26-án pedig Szlovénia kinyilvánította függetlenségét. Az állami függetlenség kikiáltása és (korántsem általános) nemzetközi elismerése azonban nem hozott megoldást Bosznia-Hercegovina belső hatalmi helyzetében. Itt az egyes, vallásilag is különböző népcsoportok, a bosnyákok, a horvátok, valamint a szerbek között mindmáig dúló véres háború robbant ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2012
- Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- A férjét istenítő vörös grófnő
- A pártfeleség
- "18 évet vártam erre a napra"
- "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
- A kormányzó hitvese
- A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
- A magány rabjai
- A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap