A júliusi forradalom győzedelmeskedik
2004. július 20. 06:50
Franciaország, 1830. július 27. A júliusi forradalom Franciaországban megbuktatja az 1824 óta uralkodó X. Károlyt. A monarchia azonban fennmarad: a kamara Lajos Fülöpöt, az orléans-i herceget választja meg királynak (VIII. 9.). A `polgárkirály` elsősorban a nagypolgárságra támaszkodik, amely X. Károly reakciós politikája ellen munkásokkal és kispolgárokkal szövetkezett. A franciaországi események hatást gyakorolnak Európa egyéb részeire, az önállósági törekvések Németországban, Németalföld déli részén és az oroszok által megszállt Lengyelországban felerősödnek. X. Károly, aki testvére, XVIII. Lajos halála után (1824. IX. 16.) vette át a kormányzást, mindenekelőtt az abszolút királyság ultraroyalistának nevezett híveire támaszkodott. Reakciós politikájának célja az alkotmányos monarchia felszámolása volt. Híressé vált mondása szerint: "Inkább vágnék fát, minthogy az angol monarchia viszonyai között legyek király". 1825-ben a Franciaországból elmenekült nemesi emigránsokat egymilliárd frankkal kárpótolta, s az összeget az állami pénzekre vonatkozó kamat ötről három százalékra történő leszállításával teremtette elő. Ezzel a tettével konfliktust szított a liberális polgársággal. 1829-ben Jules Armand de Polignac herceget nevezte ki miniszterelnöknek. Mivel az 1830. évi parlamenti választások után már nem rendelkezett többséggel, az uralkodót július 25-én az ún. "júliusi rendeletek" jóváhagyására vette rá. Ez a mindaddig legélesebb támadás az alkotmányos monarchia ellen - a sajtószabadság felfüggesztése és a választójog megváltoztatása - Párizsban a munkások, egyetemisták és kispolgárok felkeléséhez vezetett. Számos barikádot emelnek, a király csapatokat vet be, amelyek azonban a főváros szűk utcáiban, az állandó erősítésben részesülő felkelőkkel szemben mégsem érnek el sikert. Elkeseredett harcokban VII. 29-én a csapatokat visszavonulásra kényszerítik. Bár a népi felkelés győzedelmeskedik, hiányzik a republikánus kormányzat megalakítását szorgalmazó koncepció. Ezt használja ki a nagypolgárság, s Orléans hercegét, Lajos Fülöpöt olyan monarchaként dicsőíti, aki képes az európai hatalmakat egy Franciaország elleni intervenciótól visszatartani. Ennek ugyanis - állítják - a köztársaság kikiáltása esetén komoly a valószínűsége. VIII. 2-án lemond X. Károly. VIII. 3-án a kamara a választójog kiterjesztése mellett dönt - az aktív választójoghoz szükséges minimális jövedelem 300-ról 200 frankra csökken, miáltal a választásra jogosultak száma megduplázódik - és VIII. 9-én Lajos Fülöpöt királlyá választják. Hivatalba lépésével a kormányzatban a pénztőke, a fináncburzsoázia veszi át a kulcspozíciókat. Miniszterelnöknek és pénzügyminiszternek a nagybankár Jacques Lafitte-et nevezi ki, s annak bukását követően, 1831 márciusában Pierre Casimir Périer bankár következik, aki miniszterelnökként és belügyminiszterként belülről konszolidálja a júliusi monarchiát. Bár a monarchia Franciaországban győztes marad, a forradalom lökést ad az Európa más területein jelentkező nyugtalanságok kitöréséhez. Németország különböző területein polgárok, kézművesek, parasztok és munkások mozdulnak meg, hogy a cenzúra és a magas adóterhek ellen és egy demokratikus alkotmányért harcoljanak. Szétszórt akcióik azonban nem járnak sikerrel, csak Braunschweigben sikerül a reakciós uralkodót, III. Károlyt elűzni. X. 31-én a Német Szövetség frankfurti szövetségi gyűlése döntést hoz a "Németország nyugalmának helyreállításához és megőrzéséhez szükséges intézkedések" bevezetéséről és megerősíti a "karlsbadi határozatok" (1819. VIII. 6-31.) óta folytatott reakciós politikát. Az Egyesített Németalföld déli területein, Belgiumban (1830. X. 4.) és Lengyelországban (1830. XI. 17-29.) is szabadságmozgalmak robbannak ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin tegnap
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról tegnap
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz tegnap
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor tegnap
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 2024.05.04.
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 2024.05.04.