Ősi kultúrák végzete

2001. december 20. 04:57

Gyilkos földrengések okozhatták számos történelmi civilizáció összeomlását.

Soha nem tudtuk igazán megmagyarázni ezen virágzó kultúrák pusztulását. Talán most megfejtettük a rejtélyt: úgy véljük, hogy a természeti katasztrófák, különösen a földrengések jelentős szerepet játszhattak a hirtelen hanyatlásban.` - fogalmazott Amos Nur, a Stanford Egyetemen geofizika professzora. Amos Nur a Földközi-tenger keleti medencéjét tanulmányozta a bronzkor végén, amikor olyan nevezetes városok, mint Trója, Mükéné és Knósszosz Kr. e. 1200 körül szó szerint eltűntek a föld színéről. Nur szerint Kr. e. 1225 és 1175 között "földrengésvihar" lehetett felelős megannyi civilizáció eltűnéséért. De akadtak olyan kutatók is, akik egészen odáig menetek, hogy nemcsak a Földközi-tengeri kultúrákat, hanem más, ázsiai és amerikai - mint az Indus-völgyi harappai (Kr. e. 1900) vagy az óbirodalmi maja (9. sz.) - civilizációt törölt le a térképről a földrengés.
A harappai kultúra, miután jó kétezer évig virágzott az Indus-völgyében, Kr. e. 1900 körül hirtelen tűnt el. Rejtélyes eltűnését a tudósok már sokféleképpen - pl. a megváltozott kereskedelemi feltételekkel, vagy az árja hódítók északi betörésével - magyarázták. Nur és munkatársa, Prasad azonban miután a régió szeizmikus történetét vizsgálták meg, arra a következtetésre jutottak, hogy rendszeres időközökben pusztító földrengések érték a parti térséget az India és Pakisztán közti határ közelében. Elméletük szerint a rengések olyan hatalmasak lehettek, hogy átalakították a térség földrajzát, eltérítették a folyókat, ezzel árvizeket, aszályokat okoztak, városaik egy részét végül iszap temette be, amely az elsősorban mezőgazdaságból élő térségekben valóban katasztrófákhoz vezetett.
A Stanford geofizikusa, Robert Kovach ugyanezt az elméletet alkalmazza a közép-amerikai maja civilizációra, melynek első korszaka az ún. Óbirodalom tragikusan hirtelen ért véget a kilencedik században. Kovach feltételezése szerint az első maja civilizáció kulturális központjaival egyetlen, a Chixoy-Polochic és Motagua törésvonalain kialakuló földrengés végezhetett. Nur ugyanakkor elismerte, hogy a földrengés-hipotézisnek megvannak a maga hátulütői. Az elmélettel szemben megfogalmazott kétségek részben abból erednek, hogy nehéz megállapítani, mely törésvonalak felelősek a múlt földrengéseiért. Nem egyértelmű továbbá, hogy egy rövid lefolyású katasztrófa megsemmisíthet-e egy virágzó civilizációt. Nur válaszként elmondta, hogy "a földrengések igazából a monumentális struktúrákat pusztítják el, nem a mezőn dolgozó parasztokat. A merev, hierarchikus civilizációk uralkodói védtelenül találják magukat egy nagyobb földrengést követő káosz közepette. Amikor egy nagy földrengés és egy belső társadalmi-hatalmi válság 'találkozik', akkor nem elképzelhetetlen, hogy a rengés az utolsó csepp; a szakadék szélén egyensúlyozó civilizáció számára a végső lökés a pusztulásba."

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma