Újabb neandervölgyi maradványok kerültek elő egy olaszországi barlangban
2021. május 10. 10:51 MTI
Kilenc neandervölgyi ember maradványát találták meg egy Rómához közeli barlangban – jelentette be szombaton Dario Franceschini olasz kulturális miniszter.
Korábban
„Rendkívüli felfedezésről van szó, amelyről az egész világ beszélni fog” – hangoztatta a miniszter.
A maradványokat, köztük megkövült koponyákat, koponyatöredékeket, fogakat és egyéb csonttöredékeket Lazio tartományban, San Felice Circeo településen, Róma és Nápoly között félúton, a tengerparton fekvő Guattari-barlangban fedezték fel.
A már korábban előkerült két lelettel együtt immár 11 neandervölgyi maradványait találtuk meg, ami azt jelenti, hogy az egyik legjelentősebb lelőhelyről van szó a neandervölgyi ember története szempontjából – magyarázta Franceschini.
Nyolc maradvány 50-60 ezer éves, a kilencedik, a legrégebbi 90 ezer éves lehet, de talán megvan 100 ezer éves is. Valamennyien felnőttek voltak, egyet kivéve, aki tízes évei elején járhatott – olvasható a közleményben.
A Guattari-barlangban már 1939-ben talált egy tökéletes állapotban fennmaradt neandervölgyi koponyát Alberto Carlo Blanc antropológus. A 2019 októberében kezdett újabb ásatások során a barlang eddig feltáratlan részeit vizsgálták át, köztük azt a tavat, amelyet már Blanc is említett.
Az ásatásokat vezető Francesco Di Mario szerint az újabb leletek arról tanúskodnak, hogy egy elég nagy neandervölgyi populáció élt a térségben.
A neandervölgyi alkotta az első igazi emberi társadalmat – hangsúlyozta Marion Rubini, a tartományi antropológiai szolgálat igazgatója.
Az ásatásokon ezerszám találtak állatcsontokat is, köztük elefántok, orrszarvúk, óriásszarvasok, vadkecskék, barlangi medvék és őstulkok maradványait.
Archeológusok szerint a barlangban talált leletek alapján tökéletesen sikerült rekonstruálni a korabeli környezetet és klímát.
A neandervölgyiek a ma élő ember legközelebbi rokonai, hajdan Európát, a Közel-Keletet, Közép-Ázsiát és Nyugat-Szibériát népesítették be.
Negyvenezer éve haltak ki, talán mert nem tudtak alkalmazkodni a változó klímához, vagy mert kiszorította őket a feltörekvő modern ember.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap