VIII. Henrik utolsó felesége zenedarabbal igyekezett rávenni férjét a franciák elleni háborúra
2017. március 17. 08:23
Az egyik legismertebb angol király, VIII. Henrik hatodik, egyben utolsó feleségét, Katherine Parrt (Parr Katalin) általában egy kedves, az idősödő és egyre szenilisebb férjét fáradhatatlanul ápoló, igen művelt asszonyként ábrázolják a történelemkönyvek. Egy új kutatás szerint azonban a „PR-képessége” sem volt elhanyagolható: kora leghíresebb angol zeneszerzőjével, Thomas Tallisszal együttműködve egy zenedarabot készítettek, amivel a hezitáló királyt a franciák elleni háborúra kívánták rávenni.
Korábban
A feleségeiben egyre-másra csalódó VIII. Henrik a házasságtörés és ezáltal felségárulás bűnébe keveredő, a korabeli propaganda és a vádak szerint hatalmas szexuális étvággyal megáldott, gyönyörű és igen fiatal Howard Katalin kivégzése után Parr Katalint (Katherine Parr) vezette oltár elé 1543. július 12-én. A már a harmadik férjét „fogyasztó” (ezáltal a legtöbbször feleségül kért), ám még csupán 30 esztendős királynét a józan ész, erkölcsi tartás, hűség és mély vallásosság jellemezte, és a seregnyi orvos mellett odaadóan ápolta a köszvénye miatt egyre jobban szenvedő királyt. Az olaszul, franciául és latinul is tudó és a korabeli hitvitákban is gyakran felszólaló Katalin igen türelmes és gondoskodó asszony hírében állt, aki jó kapcsolatot ápolt Henrik korábbi házasságaiból származó gyermekeivel is, és a botrányok sorozata után végre méltó királynéja lett Angliának.
David Skinner, a cambridge-i Sidney Sussex College zenei intézetének igazgatója, aki Thomas Tallis angol zeneszerző (1505-1585) Gaude gloriosa Dei mater kezdetű zenedarabjának 21. századi debütálásáért felel, egy különleges érdekességre bukkant a darabbal kapcsolatos kutatásai során: a zene kíséretéül szolgáló angol nyelvű szöveget maga Katalin királyné írta.
1978-ban az Oxfordi Egyetem egyik épületének felújításakor három ismeretlen pergameniratra bukkantak a vakolat mögött. Később Tallis zeneműveinek darabjaiként azonosították őket. Most Skinner a zenedarabok kísérő szövegét is megmutatta a nyilvánosságnak, amely állítása szerint a királyné keze nyomát viseli. Úgy véli, a célja az lehetett, hogy a csapatok összegyűjtésére buzdítsa Henriket, aki a gyors skóciai sikerek ellenére sokat habozott, hogy megtámadja-e Franciaországot.
„Gyakran vélik úgy, hogy Katalin tulajdonképpen Henrik dajkája volt a király életének utolsó éveiben, ám valójában Parr hatékony PR-osnak is bizonyult. Gyakorlatilag Thomas Cranmer érsek cinkostársa volt e kényes témában, így a szöveget anonim módon jelentették meg” – magyarázta a kutató a The Telegraph-nak.
A szövegről úgy gondolták, hogy az Thomas Mulliner orgonista keze munkáját dicséri, és a későbbiekben elfeledték jelentőségét, így a papirosokat az egyik oxfordi épület falrepedéseinek betömködésére használták fel. Amikor 1978-ban megtalálták, Tallis Gaude gloriosa nevű, hatrészes zeneműveként azonosították, amely a korabeli zeneszerző egyik legnagyobb alkotása volt.
Később a kézirat töredékeit I. Stuart Mária uralkodása idejére datálták, és bár alaposan megvizsgálták, továbbra is rejtély maradt az angol nyelvű szöveg írója. „Már önmagában az elég bizarr, hogy a kézirat fennmaradt. Az ember azt várná, hogy ennyi idő után pillanatok alatt szétessen a lelet, ám a papír és a tinta is kifejezetten jó minőségű volt” – mondta Skinner.
A tanulmány megjelenése óta több szakember is elkezdte átvizsgálni Katalin királyné egyéb, a témába illő írásait, amelyek valóban háborúpárti szemléletet tükröznek. Henrik végül 1544 júniusában kétoldali támadást indított Franciaország ellen. Az egyik seregtest eredménytelenül ostromolta Montreuilt, míg a másik a kissé északabbra fekvő, tengerparti Boulogne ostromába kezdett. Henrik néhány hét után átvette a személyes parancsnokságot az utóbb sereg felett, amely szeptember 18-án bevette a várost. Ám a király elutasította új szövetségese, V. Károly német-római császár és spanyol király kérését, miszerint vonuljon Párizs ellen. Károly később békét kötött a franciákkal, így Henrik egyedül maradt. Miután a franciák is megindították seregeiket Anglia ellen, ám csupán a Wight-szigetig jutottak, 1546-ban megkötötték a békét.
A zenedarabot 470 év után először fogják előadni Londonban az Alamire-kórus közreműködésével előreláthatólag nagypénteken.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak tegnap
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer tegnap
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 2024.05.10.
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 2024.05.10.
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 2024.05.10.
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 2024.05.10.