Lefejezett emberekről készített halotti maszkokat karrierje kezdetén Madame Tussaud

A francia viaszszobrász, Marie Tussaud – aki mindössze 16 évesen, 1777-ben Voltaire-ről készítette el első viaszszobrát – pályafutása a 18. század végén meglehetősen bizarr fordulatot vett. Francia forradalom melletti lojalitását ugyanis úgy kellett bizonyítania, hogy halotti maszkokat kellett készítenie a lefejezett arisztokratákról, többek között egykori munkaadóiról, XVI. Lajosról és Marie Antoinette-ről. A halottak fejeit sokszor hullahalmokból válogatta ki. A halotti maszkokat ezt követően körbehordozták Párizs utcáin. A halotti maszkok története az ókori Egyiptomig és Rómáig vezethető vissza, ahol természetesen a halott arcformájának megőrzésére szolgáltak. Az évszázadok során a maszkokat használták temetési szertartások és vallási ünnepélyek kellékeként, portrékhoz, és még bűntettek helyszínein folytatott vizsgálatokhoz is.

Nem Tussaud találta fel tehát a halotti maszkot, ő volt azonban az első, aki tömegessé tette a halottimaszk-készítés gyakorlatát. 1802-ben körbeutazta Nagy-Britanniát, és különös látványosságként mutogatta az érdeklődőknek gyűjteményét, míg végül, 1835-ben letelepedett a Baker streeten. Kollekcióját a brit királyi ház tagjai, híres politikai személyiségek, hírhedt bűnözők viaszbábuival, valamint az utóbbiakhoz köthető tetthelyek diorámáival gazdagította. 

Annak érdekében, hogy a viaszbábuk a lehető leghitelesebbek legyenek, a Tussaud igyekezett eredeti tárgyi leleteket felhasználni, az 1890-es hampsteadi gyilkosság áldozatainak feldarabolt holttesteit szállító babakocsitól kezdve IV. György csillogó koronázási palástjáig. A londoni Punch magazin a „borzalmak kamrájának” kezdte el nevezni a múzeumot, amely végül ráragadt az intézményre. A londoni közönség özönlött a panoptikumba, hogy megtekintse a morbid érdekességeket. 

A sikerrel nagyjából egy időben azonban a Tuassaud-val szembeni kritikák is megjelentek. Sokan úgy vélték, tragédiák vásári látványossággá történő degradálása rendkívüli ízléstelenségre vall, és gyakorlatilag nem más, mint a szenzációhajhászat kvintesszenciája. A panoptikum hosszú évtizedeken át megosztotta a közvéleményt. Manapság már négy kontinensen nyitottak Tussaud múzeumokat, amelyek munkatársai olykor még használnak a kezdetekkor is bevetett technikákat, de a híres színészek, sportolók, politikusok viaszbábúit gyakran magukról a főszereplőkről mintázzák.

A több hónapos folyamat kezdetén számos fotót készítenek, és méreteket vesznek, majd a szobrász ezek alapján készít el egy agyagszobrot.  Ezt követően a mintát kiöntik viasszal, majd a színspecialisták kifestik a szobrot, ügyelve minden apróságra. Utoljára a haj, a szempilla és a szemöldök kerül fel a viaszbábura. Egy szobor elkészítése több mint 186 ezer dollárba kerül.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2017

• Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
• Kirakatházasság 1932-ből
• Róma mindenható matrónája
• Amerikai mámor Magyarországon
• Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
• Záray Márta és Vámosi János
• Paraguay tirannoszaurusza
• Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
• A tudomány és a sport kastélya Tordason