A golyóálló mellényen is áthatolt volna az Olof Palme életét kioltó lövedék
2017. február 28. 09:31 MTI
Harmincegy éve, 1986. február 28-án lett merénylet áldozata Olof Palme svéd miniszterelnök, a gyilkosság körülményei máig tisztázatlanok. Palme egy mozielőadás után gyalog indult hazafelé feleségével, amikor a sötétből előugró tettes hátba lőtte.
Korábban
Palme 1927. január 30-án született Stockholmban. Hazájában jogi, Amerikában bölcsész diplomát szerzett, az ott megtapasztalt társadalmi egyenlőtlenségek és a fejlődő országokban tett látogatásai nyomán a szociáldemokrácia mellett kötelezte el magát. Harmincévesen választották meg parlamenti képviselőnek, 1963-tól különböző miniszteri tisztségeket töltött be, 1969-ben lett a Svéd Szociáldemokrata Párt elnöke és kormányfő. A tisztséget 1976-ig, majd 1982-től haláláig töltötte be.
Kormányzása alatt Svédországot stabilitás jellemezte, a semleges ország jó kapcsolatot épített ki Európa és a harmadik világ államaival. A németül, franciául és angolul is kiválóan beszélő Palme a múlt század legismertebb és legnépszerűbb svéd politikusa, a Szocialista Internacionálé egyik vezető alakja volt. Következetes híve volt a békepolitikának, sokat tett az Észak-Dél párbeszéd, egy igazságosabb világgazdasági rend érdekében. 1980-ban alakult meg a Nemzetközi Palme Bizottság, melynek fontos szerepe volt az európai biztonsági és bizalomerősítő tevékenység alakításában.
Az ötvenkilenc éves, háromgyerekes kormányfőt 1986. február 28-án lőtte le egy máig ismeretlen merénylő Stockholm belvárosában, a Scandia Building előtt. A biztonsági intézkedéseket szándékosan mellőző, közszeretetnek örvendő Palme egy mozielőadás után gyalog indult hazafelé feleségével, amikor egy útkereszteződésnél a sötétből előugró tettes a világ egyik legerősebb kézifegyverével, egy Smith-Wesson 357-es Magnum revolverrel hátba lőtte. A túlélésre esélye sem volt, a közvetlen közelről kilőtt, ólomhegyű, rézbevonatú lövedék még a golyóálló mellényt is átütötte volna. A tettes Palme feleségére is rálőtt, de az asszonyt csak súrolta a golyó.
Svédország a merényletet követően sokkos állapotba került, mert utoljára 1792-ben gyilkolták meg az ország vezetőjét (akkor III. Gusztáv királyt lőtték le egy álarcosbálban, ez ihlette Verdi operáját). A gyilkosság helyszínén réztáblát helyeztek el, amelyet minden év január 30-án, Palme születésnapján, valamint az orvtámadás évfordulóján a megemlékezés virágai borítanak. Palme nevét hazájában és világszerte számos intézmény, közterület viseli, Budapesten a Városligetben található az Olof Palme sétány.
A közvélemény nehezen viselte Palme elvesztését, azt a tényt, hogy a nyílt utcán le lehet lőni egy köztiszteletben álló személyiséget, de még rosszabbul azt, hogy a három évtizednyi nyomozás a ráfordított több száz millió korona, a sok százezer oldalnyi vizsgálati irat és a nyomravezetőnek kitűzött 50 millió korona ellenére sem hozott eredményt. Vádat csak egyetlen személy, egy Christer Pettersson nevű kisstílű bűnöző ellen emeltek, miután Palme felesége a tettesként azonosította. 1988-ban kimondták bűnösségét, de később bizonyítékok hiányában felmentették, legfőképp azért, mert nem került elő a gyilkos fegyver. Petterssonra 2004 szeptemberében súlyos fejsérülésekkel, eszméletlenül találtak, nem sokkal később meg is halt, de sérüléseinek okozója azóta sem ismert.
Az egy helyben topogó vizsgálat számos összeesküvés-elmélet alapjául szolgált, főként hogy Palménak számos ellensége lehetett. Kritizálta a vietnami háborút, elítélte a dél-afrikai apartheidet, támogatta a Palesztin Felszabadítási Szervezetet, többször találkozott a kubai forradalmár Fidel Castróval, s hazájában sokan Moszkva-barátnak tartották.
A német Focus magazin 2011-ben azzal állt elő, hogy a jugoszláv titkosszolgálat bérgyilkosa volt a tettes. Egy másik népszerű teória szerint a PKK kurd terrorszervezet, megint másik szerint a svéd titkosszolgálat szélsőjobboldali tisztjei szervezték meg a merényletet. Többen vélik, hogy a dél-afrikai rezsim tetette el láb alól az apartheid politikáját élesen bíráló politikust. Ezt az elméletet támogatta a Millennium-trilógia szerzője, a 2004-ben elhunyt Stieg Larsson is, aki 1995-ben végzett magánnyomozása során arra a következtetésre jutott, hogy a gyilkosságot egy szélsőjobboldali nézeteket valló, a dél-afrikai titkosszolgálattal kapcsolatban álló svéd katonatiszt szervezte meg. Akadnak, akik az illegális fegyverkereskedelem vezéreit, chilei titkos szervezeteket, az olasz P2 titkos páholyt vagy az amerikai hírszerzést gyanítják a háttérben, sőt a legvadabb feltevés szerint maga Palme rendezte meg saját halálát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát 20:20
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye 17:05
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál 14:20
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra 13:20
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap