Gyermekeket is molesztált a náci emigráns által vezetett chilei szekta
2016. április 29. 08:36
Évtizedeken át rabszolgaként tartott embereket egy egykori Wehrmacht-tiszt a chilei Parral városától nem messze létesített kommunában. A közösség egykori lakói most keresetet nyújtottak be a chilei állam ellen, amely semmit sem tett a kommuna felszámolása érdekében.
Korábban
A külvilágtól többek között szögesdrótok segítségével elzárkózó Colonia Dignidad (Méltóság kolónia) nevű, később Villa Baveriára átkeresztelt kommunát – emigráns németekkel együttműködve – Paul Schaefer hozta létre 1961-ben. Az 1921-ben született Schaefer gyermekkorában a Hitlerjugend tagja volt, a második világháborúban pedig szanitécként szolgált.
A második világháború után felállított egy gyermekotthont, 1959-ben pedig egy jótékonysági szervezetet is létrehozott. 1959-ben azzal vádolták, hogy két gyermeket szexuális zaklatott, ezért néhány társával együtt elmenekült Németországból. 1961-ben már Chilében találjuk, ahol a konzervatív Jorge Alessandri elnök Parral városától nem messze engedélyezte számára az alapvetően antikommunista indíttatású Dignidad Jótékonysági Egyesület létrehozását, amely végül a Colonia Dignidad kommunává alakult át.
A kommuna lakói agymosáson estek át, és három évtizeden át gyakorlatilag rabszolgaként éltek Schaefer és társai szolgálatában. A nők és a férfiak külön éltek, intim együttlétre csak ellenőrzött keretek között volt lehetőség, a gyermekeket pedig elválasztották a szülőktől. A kommunavezető gyakorlatilag teljesen elzárta a lakókat a külvilágtól. Sokan valóságos istenként tekintettek Schaeferre, aki Augusto Pinochettel is együttműködött: a chilei titkosrendőrség a kommunában a diktátor több ellenfelét is megkínozta. Nem véletlen, hogy az ott elkövetett szörnyűségek csak a Pinochet-rezsim bukása után kerültek nyilvánosságra. A kommuna egykori tagjai 2006-ban nyilvánosan is bocsánatot kértek áldozataiktól az általuk elkövetett szörnyűségekért.
Schaefer 1997. május 20-án megszökött, miután 26 gyermek jelentette, hogy a kommunavezető zaklatta. A férfit 2004-ben, távollétében elítélték. 2005. március 10-én végül egy Buenos Airestől mintegy 50 km-re fekvő kisvárosban, Las Acaciasban találtak rá. Az argentin hatóságok kiadták a férfit Chilének, ahol bíróság elé állították, és a Juan Maino politikai aktivista 1976-os eltűnésében való bűnrészességgel vádolták. 2006. május 24-én végül 25 gyermek molesztálásáért húszéves börtönbüntetésre, valamint 700 ezer peso (mintegy 1,5 millió dollár) pénzbüntetésre ítélték. 2010-ben a börtönben halt meg.
A kommuna történetét az Emma Watson és Daniel Brühl főszereplésével 2015-ben bemutatott Colonia című film dolgozta fel. A közösség egykori lakói pert indítottak a chilei állam ellen, miután hosszú évekig semmit sem tettek a táborban folyó szörnyűségek megakadályozásáért. Ezzel egy időben a német állam ellen is benyújtottak egy keresetet, mivel a német hatóságok sem segítették a kommuna tagjaivá váló állampolgáraikat.
„A Colonia Dignidad kezelése nem tartozik a külügyminisztérium történetének legdicsőségesebb fejezetei közé. A német diplomaták a 60-as évektől a 80-as évekig elfordították a fejüket, és csak nagyon keveset tettek a kommunában rekedt állampolgáraik megvédése érdekében. Még később, amikor a Colonia Dignidadot már felszámolták, és az emberek már nem voltak kitéve a mindennapos kínzásnak, a szolgálatból hiányzott az ahhoz szükséges eltökéltség és átláthatóság, hogy elismerje a felelősségét, és levonja [a történetből] a tanulságot” – mondta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. A politikus szerint megfelelő diplomáciai nyomással komoly eredményeket lehetett volna elérni Schaefer és társai szektájának felszámolása tekintetében. A szembenézés jegyében Németország nyilvánosságra hozza a szektával kapcsolatban 1986 és 1996 között keletkezett német iratokat, amelyek egyébiránt még további tíz éven át titkosítva lettek volna.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
