A Homo naledi úgy sétált, mint mi és úgy mászott fára, mint egy majom
2015. október 7. 13:02
Erős kézfeje és masszív, a különböző ütődéseknek is ellenálló csuklója, valamint a modern emberi lábfejhez hasonlító lábai alapján a kutatók úgy vélik, hogy a legutóbb felfedezett emberi ős, a Homo naledi (az ember távoli, ősi "unokatestvére") két lábon járt a földön, de a fák lombjai között is biztonsággal mozgott, továbbá eszközhasználó volt.
Korábban
2015 szeptemberében jelentették be, hogy egy teljesen új emberszerű faj csontkövületeit fedezték fel egy barlangrendszer mélyének temetkezési kamrájában a Dél-afrikai Köztársaságban. A Homo naledi nevet kapó ős a homo nembe tartozó fajok legkorábbika lehet, akár már hárommillió évvel ezelőtt is felbukkanhatott Afrikában. Bár a kutatók nyíltan még nem mondták ki, minden valószínűség szerint a naledi egyfajta hiányzó láncszem a két lábra emelkedett főemlősök és az ember ősei között.
A Homo naledi nem hasonlít egyik Afrikában fellelt korai emberelődre sem. Agya kicsi volt, nagyjából, mint a gorilláé, medence- és vállcsontjai kezdetlegesek. Azért sorolták mégis a Homo nembe, mert koponyája fejlettebb formát képvisel, fogai viszonylag kicsik, lába jellegzetesen hosszú.
A dél-afrikai barlangban megtalált csontok alapján két kutatócsapat igyekezett rekonstruálni távoli ősünk mozgásszervi jellegzetességeit. A National Geographic által finanszírozott projekt során 107 darab lábcsontot, valamint 26 egyéb, főként a jobb karból származó csontokat vették górcső alá, számolt be kedden a Nature Communications tudományos portál.
A Homo naledi lába meglepő módon a legtöbb szempontból úgy néz ki, mint egy modern emberi láb. A boka ízülete, a nagylábujjak párhuzamossága és a széles sarokcsont arról árulkodnak, hogy az ősember két lábon járt, a testfelépítése pedig teljesen alkalmazkodott ehhez a létformához. Ugyanakkor a lábfej a miénkhez képest alacsonyabb boltíve, valamint a görbe ujjcsontok még egy majomszerű lényre engednek következtetni, olvasható a National Geographic cikkében.
A kéz, valamint a görbe ujjak azt jelzik, hogy ügyes famászó lehetett, hosszú és erős, a tenyérrel szembefordítható hüvelykujja, továbbá masszív csuklója alapján a kutatók szerint képes lehetett különböző eszközök használatára. Azonban hozzáteszik: még nem találtak ilyen szerszámokat. „A Homo naledinek egy teljesen egyedülálló mozgásszervi felépítése volt, és egyik korábbi homo nembe tartozó fajra sem hasonlít” – mondta William Harcourt-Smith, a New York-i Lehman College munkatársa, a kutatás egyik vezetője.
Arra a kérdésre, hogy őseink mikor „másztak le végleg a fáról”, elég nehéz választ adni. Lucy és a legkorábbi emberi ősök, az Australopithecusok már négymillió éve is felegyenesedve jártak, azonban gyakran töltötték idejüket a faágak között, ugyanakkor már kőeszközöket is használtak. A Homo nemzetségnél már jóval nehezebb megmondani, hogy a tagjai „milyen szinten” voltak famászók. Néhány töredékes maradvány vizsgálata szerint a Homo habilist, vagyis az ügyes embert még olykor lehetett a fák lombjai között látni, legalábbis a csontjainak formái azt mutatják, hogy alkalmas lehetett erre az életmódra is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.