Srebrenica miatt csap össze az ENSZ-ben Oroszország és a Nyugat
2015. július 1. 11:12 MTI
Vita támadt a nyugati hatalmak és Oroszország között az ENSZ Biztonsági Tanácsában a srebrenicai tömegmészárlás 20. évfordulója előtt arról, hogy a nyolcezer boszniai muszlim meggyilkolása népirtás volt-e.
Korábban
Az AP amerikai hírügynök tudósítója szerdán két rivális határozattervezetről számolt be. A brit javaslat, a legsúlyosabb jelzőkkel ítéli el a srebrenicai népirtást. Emlékeztet arra, hogy a délszláv háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, a Nemzetközi Bíróság pedig 2007-ben már kimondta: az 1995. júliusi vérengzés genocídium volt.
Az Oroszországhoz a közös vallás miatt közel álló Szerbia azonban nem ismeri el, hogy népirtás történt volna. Tomislav Nikolic szerb elnök 2013-ban bocsánatot kért a Srebrenicában történtekért, de kijelentette, hogy a bűncselekményeket "a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el". Hasonló kijelentést tett nemrég Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök is. Szerbiában több tüntetés volt már az ellen, hogy népirtásnak nevezzék a több ezer fegyvertelen boszniai muzulmán meggyilkolását.
Oroszország határozattervezete ezzel szemben hasonló jelzőkkel ítéli el "a nemzetközi közösség számára aggodalomra okot adó" bűncselekményeket, amelyeket a volt Jugoszlávia területén történt konfliktusokban követtek el különböző etnikai vagy vallási hátterű személyek ellen. Ezzel Moszkva általánosan felelőssé teszi a szerbek mellett az atrocitásokat elkövető muszlim és a horvát bűnösöket is. A tervezetben nem szerepel a népirtás szó.
Az ENSZ Közgyűlése szerdán tart megemlékezést a srebrenicai tömegmészárlásról, a BT pedig július 7-én, de hogy utóbbi megszavaz-e bármilyen határozattervezetet, az kétséges, mivel Nagy-Britannia mellett két másik nyugati nagyhatalomnak (az Egyesült Államoknak és Franciaországnak), valamint Oroszországnak és Kínának is vétójoga van a testületben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap