Korábban muszlimok gyilkolására buzdított, most megemlékezik Srebrenicáról

A szerb kormányfő pénteki belgrádi sajtótájékoztatóján azt mondta: Srebrenicában súlyos bűncselekmények történtek, de a szerb kormány nem támogathatja azt a Srebrenicáról szóló határozatot, amelyet az ENSZ készít elő, ugyanakkor ő miniszterelnökként kész arra, hogy fejet hajtson az áldozatok emléke előtt. Ezzel kívánja megmutatni, hogyan viszonyulnak a szerbek az ártatlan áldozatokhoz - fogalmazott Aleksandar Vucic, hozzátéve: azért teszi ezt meg, hogy a szerbeknek "az a 99,9 százaléka, aki nem vett részt a bűncselekményekben, emelt fővel járhasson a világban".

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában. "Ha a bosnyákok is ezt akarják, akkor kész vagyok leróni a tiszteletemet a muszlim és bosnyák áldozatok előtt" - nyomatékosította a szerb miniszterelnök, akinek jelenléte a július 11-i megemlékezésen jelképes erővel bírna.

Vucic az 1992-1995-ös boszniai háború idején a szélsőséges, nacionalista Szerb Radikális Párthoz tartozott, és kemény hangvételű beszédekben védte a boszniai szerbek lépéseit. 1995 nyarán például - néhány nappal azután, hogy a boszniai szerbek mintegy 8 ezer muszlimot gyilkoltak meg Srebrenicában - azt mondta: "ha meggyilkoltok egy szerbet, mi 100 muszlimot gyilkolunk meg". Vucic 2008-ban kivált a Szerb Radikális Pártból, 2010-ben pedig már "szégyenletesnek" nevezte a srebrenicai mészárlást. Pénteki sajtótájékoztatóján a szerb kormányfő külön is megszólította a bosnyákokat, és azt mondta: a szerb kormány kinyújtja a karját feléjük, és kész arra, hogy rendezze az egymással való kapcsolatot, hogy együtt békét teremtsenek a saját és a gyermekeik érdekében.

A júliusi megemlékezésen való részvétel hozzájárulhatna a Nyugat-Balkánon élő népek megbékéléséhez, valamint a közös múlt feldolgozásához. Az 1991-95-ös délszláv háborúban több mint 100 ezren vesztették életüket, és milliók kényszerültek otthonuk elhagyására. Boris Tadic akkori, Nyugat-barát szerb elnök 2010-ben részt vett a srebrenicai áldozatokra való megemlékezésen és lerótta kegyeletét az áldozatok emléke előtt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
• Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
• Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában 
• Csak a rendszerváltás után lett elismert Kertész Imre írói munkássága
• Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József
• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
• Kiállítást nyitnak a volt jugoszláv országok az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban
• Sztehlo Gábor gyermekmentő tevékenysége a holokauszt árnyékában
• Érzelmi hullámvasút – Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelme