Mi az Opus Dei?

José Maria Julián Mariano Escríva de Balaguer y Albás 1902. január 9-én született az aragóniai Barbastróban. A katolikus hitben nevelkedett fiút az építészi pálya is vonzotta, de végül tizenhat évesen isteni elhívásra a papi pálya mellett döntött. Teológiai tanulmányait a logronói, majd a zaragozai szemináriumban folytatta, ezzel párhuzamosan jogot is hallgatott, 1925-ben szentelték pappá. Szolgálatát a zaragozai egyházmegyéhez tartozó perdiguerai plébánián kezdte, majd Zaragozában folytatta. 1927-ben Madridba költözött, a betegek patronátusának káplánjaként a külváros szegényei, a kórházak gyógyíthatatlan betegei, haldoklói között végezte a pasztorális munkát.

Minden külső támogatás nélkül alapította meg 1928-ban félig egyházi, félig világi jellegű szervezetét. Az Opus Dei (Isten műve - a kifejezés a teremtett világot jelöli) lelkiségi mozgalommal az volt a szándéka, hogy Isten rábízott küldetését teljesítve az embereket Istenhez vezesse. Azt vallotta, hogy a keresztség révén minden kereszténynek elhivatottsága van az életszentségre (minden téren Jézusra hasonlítani) és apostolkodásra (evangelizáció, vagyis tanúságtétel Krisztusról) anélkül, hogy a világban betöltött helyét elhagyná, vagyis a mindennapi életében (családban, munkájában) is "világíthat". Az Opus Dei tagjainak nagyobb részét a szupernumeráriusok alkották, ők családi életük mellett vállalták a szolgálatot, a kisebb részt kitevő numeráriusok viszont egész életen át tartó nőtlenséget fogadtak, valamint jövedelmükkel és vagyonukkal is támogatták a szervezetet. A mozgalmat alapítója 1930-ban nyitotta meg a nők előtt is. 1934-ben jelent meg a nézeteit összefoglaló Az Út című műve, amely világszerte több millió példányban kelt el.

A fiatal pap a spanyol polgárháború 1936-os kitörése után rövid ideig folytatta szolgálatát a köztársaságiak uralta Madridban, de a vallásüldözések elől a jobboldali Franco tábornok fennhatósága alatt álló Burgosba menekült. Franco 1939-es győzelme után visszatért Madridba, és az Opus Dei szervezetének erősítésén fáradozott. 1943-ban létrehozta a Szent Kereszt Papi Társaságot, amely lehetővé tette, hogy az Opus Deinek papok is tagjai is lehessenek. A katolikus egyház részéről is érték támadások, Madrid püspöke azonban védelmére kelve 1944-ben maga szentelte fel a szervezet három legelső papját. Escríva 1946-tól Rómából irányította a szervezetet, amely világszerte egyre erősebb lett. A Szentszék 1947-ben hagyta jóvá munkájukat, 1949-ben már Amerikában, 1958-ban Japánban is jött létre Opus Dei. Escríva nagyon fontosnak tartotta az értelmiség megnyerését és az oktatást, 1948-ban a férfiak képzésére szolgáló Szent Kereszt Római Kollégiumot, 1953-ban a női tagozat, a Santa Maria Római Kollégiumot indította el, és saját egyetemet is létrehozott Pamplonában.

Tanácsadóként több pápai bizottság és kongregáció munkájában vett részt, tiszteletbeli pápai prelátus és a Pápai Római Akadémia tagja volt, mégsem tudta elérni az Opus Dei hivatalos elismerését (intézményesítését) a Szentszéknél. A konzervatív nézeteket valló Escríva az apostoli munka végzését hirdette minden országban, s sokan feltételezték, hogy céljai között kiemelt helyen szerepel a kommunizmus elleni küzdelem is. Escríva 1975. június 26-án halt meg Rómában, egy dinamikus, gazdag és befolyásos szervezetet hagyva maga után. Vágya hét évvel később teljesedett be: II. János Pál pápa 1982-ben személyi prelatúrává, azaz közvetlenül és kizárólag a pápa alá rendelt szervezetté emelte a mozgalmat. Az Opus Dei napjainkban mintegy 90 ezer tagot számlál, közülük kétezer a pap, a többiek világi személyek. A szervezet területi régiókra oszlik, Magyarország (ahol 1990-ben kezdte meg tevékenységét) Ausztriával, Csehországgal és Szlovákiával együtt alkot egy régiót, amelyet az úgynevezett vikárius irányít.

Vélt vagy valós titokzatossága és militáns szelleme miatt számos összeesküvés-elméletet állítottak fel a szervezettel kapcsolatban. Az Opus Deit azzal vádolták, hogy szektás vonásokat mutat, afféle "szent maffiaként" működik, kétes kapcsolatokat ápol a politika és a pénz világával. Ezt a kedvezőtlen képet erősítette fel Dan Brown A Da Vinci Kód című 2003-ban megjelent regénye és az abból készült film is. Josemaria Escrívát II. János Pál pápa 1992-ben boldoggá, 2002-ben szentté avatta, a kanonizációt az egyházon belül és kívül is sokan bírálták. Az új szent emléknapját halála napján, június 26-án tartják. Földi maradványai Rómában, az Opus Dei prelatúrájának székhelyén, a Béke Királynőjének szentelt templom oltárában nyugszanak, amely ma zarándokhely.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek