A spanyol Armada egyik ágyúgolyója bukkant fel az ír partoknál
2015. április 7. 16:08
Különös tárgyat mosott partra az árapály az írországi Sligo megye egyik homokos tengerpartján: egy több mint négyszáz éves ágyúgolyót, amely egykoron a spanyol Armada egyik hadihajója fedélzetén kapott helyet.
Korábban
Dónal Gilroy, az Írország északi részén található Grange falu lakója elmondása szerint egész életében a strandon sétált, de még sohasem talált semmi fontosat. „Ez egészen hihetetlen, a téli viharok kimosták, a tavaszi dagály pedig partra hozta az ágyúgolyót” - mondta a felfedező.
A szakértők vizsgálatai szerint a lelet a kora újkori Spanyol Királyság Nagy Armadájához tartozhatott egykoron. Elég apró, mindössze 80 milliméter átmérőjű, gránitból készült, s valószínűleg egy kisebb, mozgatható ágyúhoz használták. A felfedezés tárgya a törvény értelmében az írországi Nemzeti Múzeumba kerül, ám előtte Grange-ban lesz kiállítva.
Grange Streedagh nevű partszakasza
A falucska Streedagh nevű partszakasza régóta az „Armada-rajongók” zarándokhelye, ugyanis az 1588-as Anglia elleni hadjárat alkalmával, szeptember 21-én a rossz időjárási viszonyok miatt három spanyol galleon is a környékre sodródott. A La Lavia, a La Juliana és a Santa Maria de Vision nevű hajók négy nappal a lehorgonyzás után elsüllyedtek, ami több mint 1100 tengerész életét követelte.
A roncsokat 1985-ben fedezte fel a Steve Birch és Alan King vezette kutatócsapat, amely számtalan leletet hozott a felszínre. A helyszínt Douglas McElvogue brit régész a világ legtermékenyebb tengeri régészeti helyének nevezte, ami nem túlzás, ugyanis igen gyakran lehet Grange nevét olvasni a világsajtóban, ahova egy-egy nagyobb felfedezése jogán kerül be. Az ágyúgolyók előtt nem sokkal például a spanyol galleonokból való fadeszkákat sodort partra a víz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót tegnap
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough tegnap
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 2024.05.07.