Pontosan meghatározták, honnan indult Kolumbusz az Újvilágba
2014. október 9. 18:36
A Palos de la Fronteránál folyó ásatások során spanyol szakembereknek sikerült pontosan meghatározni azt a helyet, ahonnan Kolumbusz Kristóf elindult három hajójával az Újvilág meghódítására.
Korábban
A szakemberek régóta sejtették, hogy a délnyugat-spanyolországi Palos de la Frontera ma már nem látható kikötője - ahol egykoron hajógyár is működött és a La Fontanilla nevű forrás állt - valahol a helyiek által "teknőnek" (vaguada) nevezett területen lehetett, de egészen mostanáig nem találtak fizikai bizonyítékot a létezésére.
Először 1908-ban az argentin Enrique Martinez Ituno, spanyol konzul vetette fel, hogy meg kellene keresni a kikötő pontos helyét és helyre kellene állítani. 1992-ben régészeknek közvetett bizonyítékok segítségével sikerült leszűkíteniük a helyet, ám csak 24 év elteltével tudta Juan Manuel Campos régészprofesszor igazolni a sejtést.
Ebben a területen talált nagyszámú kézműves termék kulcsfontosságúnak bizonyult, de talán ennél is fontosabb volt az a zátony, amely - ismerve a történelmi forrásokat - segített meghatározni a kikötő fekvését, mondta el a Huelvai Egyetem kutatója. A hírek szerint a feltárási munkálatok hónapokon át fognak tartani, majd a több ezerre rúgó leletanyagot laboratóriumi körülmények között vizsgálják meg.
Kolumbusz három hajója, a Santa Maria, a Nina és a Pinta 1492. augusztus 3-án futott ki Palos kikötőjéből, majd a Kanári-szigetekről indultak nyugat felé. Huszonkilenc napig hajóztak anélkül, hogy szárazföldet láttak volna; az itáliai felfedező úgy próbálta a lelket tartani a csüggedt legénységben, hogy második hajónaplót is vezetett, amelybe kevesebbet írt be a valóban megtett távolságnál.
1492. október 12-én aztán a Nina fedélzetéről egy matróz szárazföldet pillantott meg. Kolumbusz ezt már Indiának vélte, a valóságban azonban a Bahamák egyik szigetén értek partot, amelyet lakói Guanahaninak neveztek, a spanyolok pedig a San Salvador nevet adták neki. A kis expedíció még érintette Kuba és Hispaniola partjait, majd egy vihar miatt visszafordult, és Lisszabonban kötött ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap