Elveszett templom maradványaira bukkantak Irakban
2014. július 10. 08:20
"A király levetette magát a földre, megszaggatta ruháit, ledobta a fejéről a koronát, mellkasát két kézzel verte, majd hasra vetette magát", ezt követően az ősi feliratok tanúsága szerint i. e. 714-ben öngyilkos lett, amikor meghallotta, hogy az asszírok kifosztották Haldi isten templomát Urartuban. Több mint két és félezer évvel később a kutatóknak már fogalmuk sem volt, hol lehet a szentély, azonban nemrégiben életnagyságú emberi szobrokat és oszloplábazatokat fedeztek fel Irak kurdok lakta részén, ahol a legfőbb urartui istennek ajánlott, régóta elveszettnek hitt templom állt a vaskorban.
Korábban
"Nem végeztünk ezen a helyen régészeti feltárást, tulajdonképpen a falusiak bukkantak a leletre" - mondta Marf Zamua, a Leideni Egyetem doktorandusza, aki 2005 óta végez kutatást a környéken.
Az oszloplábazatokat egy faluban fedezték fel, ahol több lelet mellett egy vadkecske ékírással díszített, 8 centiméteres bronz szobrára is rábukkantak. A település az iraki-iráni-török hármas határ térségéhez esik közel, e terület a vaskorban Musasir (más néven: Ardini) város ellenőrzése alá tartozott. Az ősi feliratok a településre "kőágyon nyugvó szent város"-ként vagy a "holló városa"-ként utaltak.
"Terepmunkám egyik legszebb eredménye, hogy sikerült rábukkanni Musasir városának elveszett templomára, amelyet i. e. 825-ös építésekor Haldi istennek ajánlottak" - mondta Zamua a Live Science-nek. Haldi Urartu Királyságának legfőbb istene volt, temploma olyan fontos volt számukra, hogy a legenda szerint amikor i. e. 714-ben kifosztották a szentélyt az asszírok, I. Rusa urartui király letépte fejéről a koronát, majd öngyilkosságot követett el. Egy ősi szöveg tanúsága szerint "a király levetette magát a földre, megszaggatta ruháit, ledobta a fejéről a koronát, mellkasát két kézzel verte, majd hasra vetette magát."
A templom helyét évszázadok óta rejtély övezi, azonban Zamua szerint az oszlopok felfedezésével egy lépéssel beljebb kerültek. A kutató megvizsgált egy Musasirt ábrázoló, 19. században felfedezett faragványt, amelyen több tucat kétszintes, domboldalon álló, három ablakú házat azonosított. Elmondása szerint a környékbeli falvakban ilyen házakat látni manapság is, ezek földszintjét istállóként és tárolóként hasznosítják.
A rég elveszett templom megtalálása csak a jéghegy csúcsa, ugyanis munkája során Zamua számos, életnagyságú, s annál valamelyest magasabb (2,3 méter magas), mészkőből, bazaltból és homokkőből készült szoborra bukkant, amelyek zöme mára már több darabban van. Ezek mindegyike szakállas férfit ábrázol, akik jobb kezükben egy ivókupát tartanak, míg bal kezüket a hasukra helyezik, magyarázta Zamua. Egyikük egy fejszét, míg egy másik tőrt tart a kezében. Mivel hasonló stílusban faragott szobrokat Közép-Ázsiától Kelet-Európáig több helyen is találtak már, a szakemberek pontosan tudják, hogy ez a "testtartás" valamilyen gyászt testesít meg, s főként sírok mellett találhatók.
Ez a fajta rituális művészet a nomádoknál volt tetten érhető, akik általában a törzsfő elvesztésekor faragtak ilyen szobrokat. A szobrok az i. e. 7-6. századra datálhatók, tehát a Musasir asszír hódításának utáni időszakra, amikor a szkíták, valamint a kimmerek is mozgolódni kezdtek a Közel-Keleten.
Az elmúlt hetekben zajló iraki események a régészeti tevékenységet is veszélyeztették. Az ország jelentős területeit elfoglaló Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) fegyveres csoportjai megpróbáltak behatolni az említett régészeti területet is magába foglaló autonóm kurd tartományba, amelynek milíciája azonban sikeresen megakadályozta ezt. Zamua elmondása szerint igen kockázatos a határ közelében élni vagy dolgozni, ugyanis az elmúlt évtizedekben lerakott aknák százai fenyegetik az otthonukból kimerészkedőket. A múlt hónapban például egy pásztorfiú halálát okozta az egyik felrobbant akna. Ráadásul nem ritka, hogy a határsértéseket megakadályozandó Iránból lőnek ki rakétákat a határ mentére, de olyanra is volt már példa, hogy török bombázók indítottak támadást Irak kurdok lakta részei ellen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót tegnap
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough tegnap
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 2024.05.07.