Csőtörés tárta fel a keresztesek képeit

A festményeket egy francia gróf, a magát a keresztesek örökösének tartó Marie Paul Amédée de Piellat készítette a 19. század végén. A francia előkelő gyakran megfordult Jeruzsálemben, az ő nevéhez fűződik a Szent Lajos Menedékház megépítése (1879-1896), amit a hetedik keresztes hadjáratot vezető IX. (Szent) Lajos francia királyról (1226-1270) neveztek el.

Az első világháború idején a menedékház az oszmán-törökök irányítása alá került, akik fekete festéket öntöttek a falakra. A gróf hamarosan visszatért Jeruzsálembe, hogy restaurálja a falakat, ám még azelőtt elhunyt, hogy azt befejezhette volna. A festményeken keresztes lovagok láthatók teljes harci pompában, de középkori lovagrendek címereit, illetve a francia keresztesek családjainak neveit is ráfestették a falakra.

A menedékház raktárhelyiségének átrendezése után az intézményt működtető apácák újra felfedezték a festményeket, amelyek egy része csőtörés következtében vált láthatóvá - számolt be az Izraeli Régiségügyi Hatóság (IAA). Az IAA szakemberei jelenleg a falak tisztítását végzik. Közölték: nem tervezik, hogy a turisták előtt is megnyitják a helyiséget, mivel a menedékház falai között a mai napig krónikus és gyógyíthatatlan betegeket ápolnak. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege