Forradalmi események tanúja volt a Brandenburgi kapu
2013. június 24. 08:54
Múlt hét szerdán John F. Kennedy, Ronald Reagan és Bill Clinton után Barack Obama lett a negyedik olyan amerikai elnök, aki beszédet mondott a híres berlini Brandenburgi kapu mellett. A német főváros központjában található korai klasszicista építmény, a város és egyben Németország jelképe a 18. század végén épült meg, s számos világtörténelmi jelentőségű eseménynek volt "szemtanúja". Íme az öt legfontosabb.
Korábban
Elviszi Napóleon a quadrigát
Az 1788-1791 között, II. Frigyes Vilmos porosz király rendeletére, Carl Gotthard Langhans által épített 26 méter magas, 65,5 méter széles homokkő-építmény nemcsak Berlin, hanem Németország jelképe is, bő kétszáz éves történelme során több világtörténelmi esemény szemtanúja volt. Bár a klasszicista stílusú építmény hivatalosan 1791-ben készült el, végleg csak 1793-ban fejezték be: ekkor helyezték el a kapu tetejére Johann Gottfried Schadow alkotását, a quadrigán álló Nikét, aki egy négylovas ókori díszkocsit hajt.
A szobor kevesebb mint másfél évtizedet maradhatott helyén, miután 1806-ban, a jénai csatát követően a Berlint elfoglaló Napóleon Párizsba hurcolta a quadrigát, de még mielőtt ott felállíthatták volna, a császár – aki teljesen megfeledkezett az alkotásról, amely így egy raktárban porosodott – hatalma véget ért. A berliniek Ernst von Pfuel tábornoknak köszönhetik, hogy a győzelem istennője ismét visszatérhetett a Brandenburgi kapu tetejére. 1814-ben Gebhard Leberecht von Blücher porosz hadvzér csapatai ládákba csomagolták a szobrot és visszaszállították Berlinbe, ahol azután restaurálták. Ekkor került az új hatalmi jelkép, a tölgykoszorún ülő porosz koronás sas az istennő botjára, a Schinkel által javasolt vaskereszt kiegészítéseként. A keresztet a kommunizmus idején levették, majd 1990-ben, a német újraegyesítéskor végleg visszahelyezték.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Fel akarták gyújtani a nyilasok a visszaadott 48-as honvédzászlókat
- Férjét indult megbosszulni a szovjet harckocsizó özvegy
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát 20:20
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye 17:05
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál 14:20
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra 13:20
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap