220 éve halt meg Carlo Goldoni olasz drámaíró
2013. február 6. 14:22 MTI
Kétszázhúsz éve, 1793. február 6-án hunyt el Párizsban Carlo Goldoni olasz drámaíró, az olasz polgári vígjáték atyja. Goldoni volt az olasz színjáték megújítója: felhagyott a commedia dell'arte, az előre megírt vázlat alapján rögtönzött vígjáték műfajával, a színészek nem kis ellenállását leküzdve elérte, hogy azok maszk nélkül, az általa írt, vagyis rögzített, gyakran helyi dialektusú szöveget betanulva játsszanak. Darabjai óriási sikert arattak, hiszen szereplőiben a hétköznapi polgári élet egy-egy jellegzetes alakja ismerhető fel: fösvények és tékozlók, hízelgők és rágalmazók, fecsegők és hazugok, szoknyavadászok és nőgyűlölők.
Korábban
Goldoni velencei nemesi családban született 1707. február 25-én. Orvos apja polgári pályára szánta, de ő már gyerekkorától a színházhoz vonzódott. Tizennégy évesen megszökött és vándorszínésznek állt, de apja visszavitette az iskolába. 1723-tól a paviai pápai kollégiumban tanult jogot, de az unalmas ókori textusok helyett inkább az antik görög vígjátékokat tanulmányozta, franciául pedig csak azért tanult meg, hogy Moliére-t eredetiben olvashassa.
A kollégiumból a paviai hölgyekről írott szatirikus hangú verse miatt kicsapták, és a várost is el kellett hagynia. A következő időszakban több helyen hallgatott jogot Észak-Itáliában, időnként szerelmi botrányokba keveredett, végül 1731-ben Padovában megszerezte diplomáját. 1736-ban megnősült, ügyvédként több városban praktizált, diplomáciai megbízatást teljesített, és arra is maradt ideje, hogy vígjátékokat írjon egy velencei teátrum számára.
1748-ban elszerződött a velencei Teatro Sant' Angelo házi szerzőjének, 1753-ban a Teatro San Luca nevű színházhoz igazolt (ez utóbbi ma az ő nevét viseli). Goldoni ontotta a darabokat, ekkor születtek legkitűnőbb vígjátékai (Két úr szolgája, Mirandolina vagy A fogadósnő, A kávéház, A patikus, A bugrisok, A chioggiai csetepaté). Librettistaként együtt dolgozott Vivaldival, európai hírnévre emelve az olasz zenés komédiát. Életműve legalább 200 darabot tesz ki, beleszámítva korai műveit, operalibrettóit, és a kalandos életét elbeszélő Emlékezéseket is.
Goldoni forradalminak számító műfaji újításai, a rögtönzésen alapuló commedia dell'arte elvetése miatt ádáz csatákba bonyolódott ellenfeleivel. A régi stílus legtekintélyesebb mestere, Carlo Gozzi folytonos támadásai elől menekülve 1762-ben elfogadta a párizsi Olasz Színház igazgatói állását. Itt született A legyező című vígjátéka, amelyet francia nyelven írt, de lefordította olaszra is. 1764-ben feladta színigazgatói állását, és a biztos megélhetés reményében a versailles-i királyi udvarnál tanította olasz nyelvre a hercegnőket, 1780-tól XVI. Lajos kegydíjat folyósított számára.
Goldoni 1787-ben 80 évesen, félvakon fejezte be francia nyelvű önéletrajzát, amelyben így fogalmazta meg alkotói hitvallását: "Színműveim alkotása közben mindössze arra törekedtem, hogy ne hamisítsam meg a természetet, s emlékirataimat írva csak arra, hogy a színtiszta igazat mondjam." Az aggastyán Goldoni a francia forradalom kitörése után elvesztette kegydíját, így utolsó éveit szinte teljes nyomorban élte le. A Konvent végül visszaadta nyugdíját, de a határozatot csak a drámaíró halála utáni napon fogadták el, a pénzt végül a költő André Chenier javaslatára özvegyének folyósították. Goldoni, akinek műveit ma is gyakran játsszák, 1793. február 6-án hunyt el Párizsban.
Goldoni volt az olasz színjáték megújítója: felhagyott a commedia dell'arte, az előre megírt vázlat alapján rögtönzött vígjáték műfajával, a színészek nem kis ellenállását leküzdve elérte, hogy azok maszk nélkül, az általa írt, vagyis rögzített, gyakran helyi dialektusú szöveget betanulva játsszanak. Darabjai óriási sikert arattak, hiszen szereplőiben a hétköznapi polgári élet egy-egy jellegzetes alakja ismerhető fel: fösvények és tékozlók, hízelgők és rágalmazók, fecsegők és hazugok, szoknyavadászok és nőgyűlölők.
Komédiáiban szemléletesen és kiélezetten ábrázolta az emberi gyarlóságot, hű képet rajzolt kora társadalmáról, gyakran kigúnyolva az arisztokráciát. A mozgalmas-pergő cselekményszövés mellett mesterien alkalmazta a helyzet- és a jellemkomikumot. Előfordult, hogy maga is eljátszott egy-egy szerepet. Művei gyakran szerepelnek magyar színpadokon, legutóbb idén januárban a budapesti Katona József Színházban mutatták be egy elfeledett darabját, A nyaralást.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 2024.05.06.
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 2024.05.06.
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 2024.05.06.