2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

220 éve halt meg Carlo Goldoni olasz drámaíró

2013. február 6. 14:22 MTI

Kétszázhúsz éve, 1793. február 6-án hunyt el Párizsban Carlo Goldoni olasz drámaíró, az olasz polgári vígjáték atyja. Goldoni volt az olasz színjáték megújítója: felhagyott a commedia dell'arte, az előre megírt vázlat alapján rögtönzött vígjáték műfajával, a színészek nem kis ellenállását leküzdve elérte, hogy azok maszk nélkül, az általa írt, vagyis rögzített, gyakran helyi dialektusú szöveget betanulva játsszanak. Darabjai óriási sikert arattak, hiszen szereplőiben a hétköznapi polgári élet egy-egy jellegzetes alakja ismerhető fel: fösvények és tékozlók, hízelgők és rágalmazók, fecsegők és hazugok, szoknyavadászok és nőgyűlölők.

Goldoni velencei nemesi családban született 1707. február 25-én. Orvos apja polgári pályára szánta, de ő már gyerekkorától a színházhoz vonzódott. Tizennégy évesen megszökött és vándorszínésznek állt, de apja visszavitette az iskolába. 1723-tól a paviai pápai kollégiumban tanult jogot, de az unalmas ókori textusok helyett inkább az antik görög vígjátékokat tanulmányozta, franciául pedig csak azért tanult meg, hogy Moliére-t eredetiben olvashassa.

A kollégiumból a paviai hölgyekről írott szatirikus hangú verse miatt kicsapták, és a várost is el kellett hagynia. A következő időszakban több helyen hallgatott jogot Észak-Itáliában, időnként szerelmi botrányokba keveredett, végül 1731-ben Padovában megszerezte diplomáját. 1736-ban megnősült, ügyvédként több városban praktizált, diplomáciai megbízatást teljesített, és arra is maradt ideje, hogy vígjátékokat írjon egy velencei teátrum számára.

1748-ban elszerződött a velencei Teatro Sant' Angelo házi szerzőjének, 1753-ban a Teatro San Luca nevű színházhoz igazolt (ez utóbbi ma az ő nevét viseli). Goldoni ontotta a darabokat, ekkor születtek legkitűnőbb vígjátékai (Két úr szolgája, Mirandolina vagy A fogadósnő, A kávéház, A patikus, A bugrisok, A chioggiai csetepaté). Librettistaként együtt dolgozott Vivaldival, európai hírnévre emelve az olasz zenés komédiát. Életműve legalább 200 darabot tesz ki, beleszámítva korai műveit, operalibrettóit, és a kalandos életét elbeszélő Emlékezéseket is.

Goldoni forradalminak számító műfaji újításai, a rögtönzésen alapuló commedia dell'arte elvetése miatt ádáz csatákba bonyolódott ellenfeleivel. A régi stílus legtekintélyesebb mestere, Carlo Gozzi folytonos támadásai elől menekülve 1762-ben elfogadta a párizsi Olasz Színház igazgatói állását. Itt született A legyező című vígjátéka, amelyet francia nyelven írt, de lefordította olaszra is. 1764-ben feladta színigazgatói állását, és a biztos megélhetés reményében a versailles-i királyi udvarnál tanította olasz nyelvre a hercegnőket, 1780-tól XVI. Lajos kegydíjat folyósított számára.

Goldoni 1787-ben 80 évesen, félvakon fejezte be francia nyelvű önéletrajzát, amelyben így fogalmazta meg alkotói hitvallását: "Színműveim alkotása közben mindössze arra törekedtem, hogy ne hamisítsam meg a természetet, s emlékirataimat írva csak arra, hogy a színtiszta igazat mondjam." Az aggastyán Goldoni a francia forradalom kitörése után elvesztette kegydíját, így utolsó éveit szinte teljes nyomorban élte le. A Konvent végül visszaadta nyugdíját, de a határozatot csak a drámaíró halála utáni napon fogadták el, a pénzt végül a költő André Chenier javaslatára özvegyének folyósították. Goldoni, akinek műveit ma is gyakran játsszák, 1793. február 6-án hunyt el Párizsban.

Goldoni volt az olasz színjáték megújítója: felhagyott a commedia dell'arte, az előre megírt vázlat alapján rögtönzött vígjáték műfajával, a színészek nem kis ellenállását leküzdve elérte, hogy azok maszk nélkül, az általa írt, vagyis rögzített, gyakran helyi dialektusú szöveget betanulva játsszanak. Darabjai óriási sikert arattak, hiszen szereplőiben a hétköznapi polgári élet egy-egy jellegzetes alakja ismerhető fel: fösvények és tékozlók, hízelgők és rágalmazók, fecsegők és hazugok, szoknyavadászok és nőgyűlölők.

Komédiáiban szemléletesen és kiélezetten ábrázolta az emberi gyarlóságot, hű képet rajzolt kora társadalmáról, gyakran kigúnyolva az arisztokráciát. A mozgalmas-pergő cselekményszövés mellett mesterien alkalmazta a helyzet- és a jellemkomikumot. Előfordult, hogy maga is eljátszott egy-egy szerepet. Művei gyakran szerepelnek magyar színpadokon, legutóbb idén januárban a budapesti Katona József Színházban mutatták be egy elfeledett darabját, A nyaralást.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár