Megvan, mitől halt meg a legendás Medici-katona
2013. január 18. 09:15
Mégse az elhibázott amputálás miatt, hanem az üszkösödéstől halt meg a 16. században élt legendás itáliai zsoldosvezér, Giovanni de' Medici. Az exhumálást követő vizsgálat azt is kiderítette, miben hunyt el a vele együtt eltemetett felesége.
Korábban
A X. Leó pápa (eredeti nevén: Giovanni di Lorenzo de’ Medici) halála után a gyász fekete sávjait egész életében magán viselő, Giovanni dalle Bande Nere néven is ismert Giovanni de' Medici (1498-1526) a dúsgazdag firenzei Medici család egyik oldalágának tagja volt; ma a firenzei Medici-kápolnában nyugszik feleségével, Maria Salviatival.
Habár legyőzhetetlenségével szerzett hírnevet, Giovannit igen fiatalon, 28 éves korában érte a halál. 1526. november 25-én egy ágyúgolyó eltalálta, miközben a német birodalmi csapatok Róma felé meneteltek, hogy kifosszák az Örök Várost. Medicit ekkor Luigi Alessandro Gonzaga márki mantovai palotájába vitték. Az üszkösödés hamar megjelent a sérült végtagon, így a házigazda sebésze, Abram mester úgy döntött, hogy a katona megmentése érdekében amputálni kell a lábát.
Olasz kutatók novemberben exhumálták Medici csontjait, hogy közelebb kerülhessenek a karizmatikus hadparancsnok életéhez és halálához. A vizsgálatot a pisai egyetem patológiai múzeumának antropológus szakértője, Gino Fornaciari professzor vezette. „Úgy gondolták, hogy az amputálást nem a sérülés fölött, hanem kicsivel a boka után végezték, amivel azonnal aláírták Giovanni halálos ítéletét” – magyarázta Fornaciari.
A sebészorvost azonban jogtalanul támadták – figyelmeztetett a szakértő. Ugyan Giovanni szárkapcsát és sípcsontját valóban lefűrészelték, a kutatók nem találtak sérülésre utaló jeleket az amputált rész felett, se a térdnél, se pedig a combcsontnál. „A lábat gyakorlatilag az ágyúgolyó amputálta, az orvos csak 'befejezte' a folyamatot, megtisztította a sebet és helyrehozta a csonkot” – fejtette ki Fornaciari. A kutatás több más részletre is fényt derített, így például kiderült, hogy a zsoldosvezér 174 centiméter magas és erős testalkatú volt, míg feleségét fogbetegségek gyötörték, azonban halálát a késői, harmadlagos szifilisz okozta.
Giovanni sztoikus nyugalommal tűrte az elviselhetetlen fájdalmat, de öt nappal a beavatkozás után, 1526. november 30-án elhunyt. „Abram mester mindent megtett, de az üszkösödés már túl előrehaladott volt” – mondta el Fornaciari.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.