Háromezer éves megszentségtelenített templomot találtak
2012. november 15. 15:13
Egy Jeruzsálemtől nyugatra elterülő bibliai határvárosnál régészek egy i. e. 11. századi szentélyt tártak fel, amely magán viseli az ősi izraeliták, a kánaániták és a filiszteusok közötti konfliktusok nyomait. A kutatók szerint az izraeliek által épített templomot a filiszteusok rombolhatták le, miután megszentségtelenítették egy állatcsordával.
Korábban
Tel Beth-Shemesh, a Jeruzsálemtől 20 kilométerre nyugatra lévő ősi falu templomkomplexumának padlóján a régészek festett kelyhek és kupák szilánkjaira bukkantak, valamint állati csontokat találtak az épület falain belül. A mindennapi háztartási tevékenységek hiánya miatt a kutatók úgy vélik, az épület istentiszteleti helyként szolgált, amely az izraelita kultuszhoz kapcsolódhatott.
Azonban a helyszín nem maradhatott sokáig szent. A régészek ugyanis bizonyítékokat találtak arra, hogy a szentélyt szándékosan elpusztították. Sőt a helyszínen található szennyeződések elemzése során állatok által elfogyasztott mikroszkopikus növényi maradványokat találtak, ami arra utal, hogy növényevő állatcsordát hajthattak a szent helyre, amelyet a jószágok ürülékükkel szennyeztek be.
A régészek szerint a templom állatok által való megszentségtelenítése a filiszteusokhoz köthető, akiknek a kánaánitákkal és az izraelitákkal való együttélése aligha volt mondható békésnek. Beth-Shemesh ősi falva a három népcsoport találkozódási pontjánál fekszik, így gyakran cserélt gazdát. A kutatók szerint a filiszteusok valószínűleg ideiglenesen megszerezték a terület ellenőrzésének jogát és állatokat hoztak, hogy tudatosan beszennyezzék ellenségeik szent helyét.
A további bizonyítékok viszont már arra utalnak, hogy a szentély építtetői végül visszatértek a helyszínre. A régészek „tabun” néven ismert agyagkemencéket találtak a templom feletti rétegekben, amelyeket főként ókori lakóterek közelében szoktak fellelni, azonban a kutatók szerint más magyarázat is létezik a kemencékre.
„Úgy véljük, hogy a szentélyépítők leszármazottai visszatértek és újjáépítették a templomot” – írta közleményében Zvi Lederman, a Tel Avivi Egyetem régésze, aki szerint a kemencéket arra is használhatták, hogy a nagyobb ünnepeken a filiszteusoktól visszahódított szent hely tiszteletére ételt készítsenek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.