A szárazsággal magyarázható a zsidók kivonulása
2012. augusztus 27. 15:32
Teljesen megváltoztatta az emberek mindennapjait a Holt-tenger térségében tomboló szárazság néhány ezer évvel ezelőtt, s ez lehet az egyik magyarázata, hogy a zsidók miért fogtak vándorbotot és kezdték el keresni az Ígéret Földjét - állítja egy új kutatás.
Korábban
A Holt-tenger egy lefolyástalan tó Izrael és Jordánia területén. Vizének magas a só koncentrációja, ezért a turisták kedvelt célpontja. Nevét onnan kapta, hogy a magas sókoncentráció miatt nem él meg magasabbrendű élőlény benne.
A tudósoknak teljesen más szempontból fontos a különleges adottságokkal bíró tó. „A szakemberek számára a Holt-tenger egy igen népszerű kutatási terület, mivel a klímatörténelem diakronikus szemléletét teszi lehetővé” – nyilatkozta Thomas Litt, a projektet összefogó Bonni Egyetem kutatója.
A tó partjáról vett kőzetminták elemzéséből meteorológusok és paleontológusok az elmúlt tízezer év időjárási viszonyait rekonstruálták. Ez főleg azért sikerülhetett, mert a tenger vízszintje drámaian csökkent az elmúlt időkben a víz elvezetése miatt.
A potsdami GeoForschungsZentrummal és az izraeli Geológiai Szolgálattal karöltve német kutatóknak sikerült egy 21 méter hosszú kőzetmintát venniük az Ein Gedi-oázisból a Holt-tenger nyugati partján. Ezt követően pollenmaradványokat hasonlítottak össze, hogy megnézzék, mekkora csapadék esett és milyen volt a hőmérséklet az adott korszakban; a rétegek korát radiokarbonos kormeghatározó vizsgálattal állapították meg.
A Bonni Egyetem kutatói által végzett kutatás arra is rámutatott, hogy a neolitikumban, körülbelül 7500-6500 évvel ezelőtt, illetve a bronzkorból a vaskorba való átmenet idején, 3200 éve többször is szárazság sújtotta a térséget. „Az emberek életét nagyban befolyásolta a klímaváltozás” – summázta Litt. A száraz periódusok következtében a kánaánita városi kultúra összeomlott, amelynek helyébe nomádok érkeztek. „Ez volt az az időszak, amire az Ószövetség az izraelita törzsek kivonulásaként emlékezik” – magyarázta a szakember.
A kutatók a jövőre nézve is fontos megállapításokat tettek. „Az eredmény drámai, s azt mutatja, hogy mennyire sérülékeny a Holt-tenger ökoszisztémája” – így Litt, majd hozzátette: „Tisztán látszik, hogy a Mediterráneumban milyen gyorsan változik át a növényzet, s a szklerofill fajokból hogyan lesz sztyeppe vagy éppen sivatag néhány évtizeden belül”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén 17:05
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház 16:05
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum 14:20
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap