Negyven éve született a kárpátaljai magyarok politikai beadványa

Negyven évvel ezelőtt több mint ezer kárpátaljai magyar értelmiségi fordult beadvánnyal a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságához és a szovjet Legfelsőbb Tanács elnökségéhez, amelyben kisebbségi jogaik biztosítását kérték, köztük az anyanyelvű oktatás bővítését, a magyar történelem oktatásának és a magyar nyelvű egyetemi felvételi vizsgáknak a bevezetését. A hatalom a szervezőket néhai Fodó Sándor ungvári egyetemi tanárt, későbbi kisebbségi politikust, Kovács Vilmos írót és S. Benedek András írót meghurcolta, munkahelyükről elbocsátotta.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott tudományos konferencián a múlt század 70-es éveinek szovjet viszonyait elemző előadásában Brenzovics László történész, főiskolai tanár a többi között rámutatott, hogy a magyar értelmiségiek beadványa épp abban az időszakban született, amikor a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Szovjetunió vezetése felgyorsította az oroszosítást, s a nemzetiségek identitásának megszüntetésére törekedett. Ennek tükrében van különösen nagy jelentősége, hogy a folyamodvány nyomán megtorpantak a kárpátaljai magyarság beolvasztására irányuló törekvések, sőt a szovjet hatalom több engedményt is tett a magyar kisebbségnek tette hozzá.

Az 1972-es akcióban tevőleges részt vállaló felszólalók felidézték, hogy a beadvány hatására ugyanattól az évtől kezdve a szovjet oktatási hatóság engedélyezte a kárpátaljai magyar iskolák végzőseinek az anyanyelvű felvételizést a régió akkor egyetlen felsőoktatási intézményébe, az Ungvári Állami Egyetemre. Ennek köszönhetően magyar diákok százai szerezhettek egyetemi diplomát.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az 1972-es beadvány tekinthető a "kárpátaljai magyar polgárjogi mozgalom" kezdetének. Az okmány megszövegezésében és az aláírásgyűjtésben szerepet vállaló értelmiségiek, közéleti személyiségek hozták létre ugyanis a peresztrojka idején, 1989-ben a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezetét, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KMKSZ).

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?