Negyven éve született a kárpátaljai magyarok politikai beadványa
2012. szeptember 28. 16:57 MTI
Tudományos konferenciával emlékeztek meg pénteken Beregszászon a kárpátaljai magyarok politikai beadványáról, amelyet 1972-ben küldtek az egykori Szovjetunió vezetésének, a magyar kisebbség sérelmeinek orvoslását sürgetve.
Korábban
Negyven évvel ezelőtt több mint ezer kárpátaljai magyar értelmiségi fordult beadvánnyal a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságához és a szovjet Legfelsőbb Tanács elnökségéhez, amelyben kisebbségi jogaik biztosítását kérték, köztük az anyanyelvű oktatás bővítését, a magyar történelem oktatásának és a magyar nyelvű egyetemi felvételi vizsgáknak a bevezetését. A hatalom a szervezőket néhai Fodó Sándor ungvári egyetemi tanárt, későbbi kisebbségi politikust, Kovács Vilmos írót és S. Benedek András írót meghurcolta, munkahelyükről elbocsátotta.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott tudományos konferencián a múlt század 70-es éveinek szovjet viszonyait elemző előadásában Brenzovics László történész, főiskolai tanár a többi között rámutatott, hogy a magyar értelmiségiek beadványa épp abban az időszakban született, amikor a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Szovjetunió vezetése felgyorsította az oroszosítást, s a nemzetiségek identitásának megszüntetésére törekedett. Ennek tükrében van különösen nagy jelentősége, hogy a folyamodvány nyomán megtorpantak a kárpátaljai magyarság beolvasztására irányuló törekvések, sőt a szovjet hatalom több engedményt is tett a magyar kisebbségnek tette hozzá.
Az 1972-es akcióban tevőleges részt vállaló felszólalók felidézték, hogy a beadvány hatására ugyanattól az évtől kezdve a szovjet oktatási hatóság engedélyezte a kárpátaljai magyar iskolák végzőseinek az anyanyelvű felvételizést a régió akkor egyetlen felsőoktatási intézményébe, az Ungvári Állami Egyetemre. Ennek köszönhetően magyar diákok százai szerezhettek egyetemi diplomát.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az 1972-es beadvány tekinthető a "kárpátaljai magyar polgárjogi mozgalom" kezdetének. Az okmány megszövegezésében és az aláírásgyűjtésben szerepet vállaló értelmiségiek, közéleti személyiségek hozták létre ugyanis a peresztrojka idején, 1989-ben a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezetét, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KMKSZ).
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 20:20
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 18:05
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 16:05
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén 15:05
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05