Többször lerombolták a világ egyik legelső kikötőjét
2012. szeptember 12. 08:39
Ritka amulettet talált egy nemzetközi régészcsapat Jaffa kikötőjében, ami újabb bizonyíték arra, hogy a várost erős egyiptomi hatás érte. A kutatás során az is kiderült, hogy a világ egyik legelső kikötőjének tartott Jaffát legalább négyszer rombolták le az ókorban.
Korábban
A Jaffa ősi városának feltárásán dolgozó régészek már korábban is találtak kézzelfogható bizonyítékot az egyiptomi hatásra. Most viszont azt is megtudták, hogy az egyik egyiptomi erődhöz tartozó kapubejáratot legalább négyszer rombolták le és építették újra a történelem folyamán. Ráadásul egy olyan ganajtúró-bogár (szkarabeusz) amulettet is találtak, amely az Egyiptomot i.e. 1390 és 1353 között kormányzó fáraó, III. Amenhotep kártusát tartalmazza. (a kártus az a hosszúkás keret, amelybe az ókori egyiptomi fáraók és királynék, esetenként a királyi család más tagjai nevét írták.)
A szkarabeusz amulett igen elterjedt volt Egyiptom, s különösen a fáraók körében volt népszerű. Már i. e. 2500 körül elkezdtek megjelenni a sírokban a különféle amulettek, főként a köznép sírjaiban, így fontos szerep jutott nekik a halottkultuszban, de használták például pecsétként is. A fáraók időnként hosszabb szöveggel ellátott szkarabeuszok sorát adták ki egy neves esemény megörökítésére vagy a király tetteinek dicsőítésére. Ez a szokás pedig nem mástól, mint III. Amenhoteptől, a XVIII. dinasztia egyik legnagyobb uralkodójától ered.
Jaffa már az időszámításunk előtti második évezredtől fontos kereskedelmi központ volt. Az ötvenes évek óta tartó ásatások során többször rámutattak az erős egyiptomi kapcsolatra, az ismertté váló egyiptomi erődök például egészen II. Ramszesz (i.e. 1279-1213) koráig visszanyúlnak, de ezt tanúsítják az ott feltárt sártégla épületek és agyagedények is.
Az izraeli kikötővárost folyamatosan érték a külföldi hatások. Itt található például az a ritka 800 éves márványdarab is, amely a keresztes háborúk korából származik, s amely arab nyelvű utalásokat tesz II. Frigyes német-római császár életére. Frigyes 1228-ban vezetett keresztes hadjáratot a Szentföldre, amelynek egy részét diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően hódította meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege tegnap
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja tegnap
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát tegnap
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 2024.05.18.