2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Bónis György

2012. január 31. 16:47

Budapest, 1914. január 5. – Budapest, 1985. november 6.

Bónis György 1914. január 5-én született Budapesten. a piaristáknál tett érettségi után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán folytatta tanulmányait, 1934-ben jelent meg az első tudományos munkája: A magyar büntetőtörvénykönyv első javaslata 1712-ben címmel. 1936-37-ben a London School of Economics and Political Sciences ösztöndíjasa volt. Ennek eredményeként jelent meg 1940-ben az angol alkotmánytörténet-írás tegnap és ma című munkája. Ebben az évben a budapesti egyetemen magántanári képesítést szerzett alkotmánytörténetből.

1940-ben a jogtörténet rendkívüli egyetemi tanárává nevezték ki az akkor néhány évre ismét Magyarországhoz tartozó Kolozsvári Egyetemre. 1947-ben a román hatóságok kiutasították Kolozsvárról és ezek után került a szegedi egyetem magyar és egyetemes jogtörténeti tanszékére tanszékvezető egyetemi tanárként. E tisztségét 1957-ig töltötte be, miközben 1955-ben a jogi kar dékánhelyettese is volt. 1952-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa, 1969-ben doktora lett.

Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt egyetemi tanári tisztségétől megfosztották. 1957-től nyugalomba vonulásáig (1974) a budapesti főváros levéltárának lett a munkatársa, majd osztályvezetője. Nevéhez fűződik az első magyar kodifikációs kísérlet (1712) felfedezése, a magyar hűbériség és rendiség nyugat-európai összefüggéseinek feltárása. Jogtörténeti, történettudományi munkái mellett néprajztörténeti kutatásokkal is foglalkozott. Számos európai egyetemen és jogtörténeti konferencián tartott előadást. Tagja volt az Európai Történettudományi Akadémiának.

1985. november 6-án hunyt el Budapesten. Halála után a József Attila Tudományegyetem 1989-ben rehabilitálta.

Főbb művei:

• A magyar büntetőtörvénykönyv első javaslata 1712-ben. Budapest, 1934.
• A bírósági szervezet megújítása III. Károly korában. Budapest, 1935.
• Hagyomány és haladás az erdélyi jog fejlődésében. Kolozsvár, 1944.
• Hajnóczy József. Budapest, 1954.
• Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után: 1686–1708. Budapest, 1962.
• A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Budapest, 1971.
• A jogtudó értelmiség a középkori Nyugat- és Közép-Európában. Budapest, 1972.
• Középkori jogunk elemei. Budapest, 1972.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár