Emléktábla Radó Sándor tiszteletére
2011. augusztus 18. 08:38 MTI
Emléktáblát avattak Radó Sándor Kossuth- és állami díjas földrajztudós, hírszerző tiszteletére a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) budapesti székházában.
Korábban
A Mazsihisz tájékoztatása szerint Trom András, Radó Sándor nevelt fia táblaavató beszédében azt mondta: Radó Sándorra emlékezve "az a dolgunk, hogy éberen figyeljünk és figyelmeztessünk azokra a jelenségekre, amelyek arra utalnak, hogy egyesek vissza akarják forgatni a történelem kerekét. A nacionalizmus, a felsőbbrendűség hamis mítosza, a fasizmus eszméi láthatóan gyökeret tudnak verni a XXI. században is. Ne engedjük! Radó Sándor példája lebegjen a szemünk előtt!" - hangsúlyozta Trom András.
Radó Sándor 1899-ben született Újpesten. 1926-ban Berlinben megszervezte a szovjet hírügynökség külföldi irodáját, és létrehozta a világ első térképészeti sajtóügynökségét, amely később Párizsban, majd a háború alatt Genfben működött. E vállalkozás leple alatt Genfben 1944-ig egy, a Szovjetuniónak dolgozó hírszerző csoport vezetője volt. Sztálin azonban, miután Radót a Szovjetuniónak tett kiváló szolgálataiért a Vörös Hadsereg ezredesévé nevezték ki, és hírszerző tevékenységét még Zsukov marsall is dicsérte, 10 évre Szibériába kényszermunkatáborba juttatta. A hét nyelven beszélő tudós korábban már járt ott - igaz, akkor kutatóként. 1955-ben hazatérhetett. Vezető térképészként dolgozott, és tanított a közgazdaságtudományi egyetemen.
Nemzetközileg elismert térképész, számos külföldi társaság tagja volt. Földrajzi és világgazdasági atlaszok összeállítójaként és szerkesztőjeként szerzett hírnevet. Jelentős szerepet vállalt Magyarország nemzetközi atlaszának előkészítésében és szerkesztésében, ő volt a világszerte ismert 1:2 500 000 méretarányú világtérképek főszerkesztője, és neki köszönhető a Terra sajtótérkép-szolgálat létrehozása, valamint a világon egyedülálló, a térképi változásokat nyomon követő Cartactual című folyóirat. A felügyelete alá tartozó Kartográfiai Vállalat számára önálló export- és importjogot szerzett (egyedüli térképkiadóként a szocialista országok között.)
Hírszerzői tevékenységéről 1971-ben jelent meg Dóra jelenti című műve, amely négy magyar és 17 külföldi kiadást ért meg. 2006-ban már csorbítatlan kiadásban jelentek meg visszaemlékezései, mivel korábban 10-15 százalékkal "lerövidítették" a memoárt. Radó Sándor 1981-ben halt meg Budapesten.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap