Pártot alapít a Szadat-merénylet egykori elítéltje

30 évvel ezelőtt Aboud el Zomor társaival együtt az egyiptomi kormány megdöntése érdekében iszlám forradalmi puccsot hajtott végre. 1981. október 6-án négy társának sikerült meggyilkolnia Anvar Szadat egyiptomi elnököt egy katonai felvonulás idején kitört tűzpárbaj során. A férfit – mint az Egyiptomi Iszlám Dzsihád tagját – nem sokkal a merénylet után elfogták és bebörtönözték.

Három évtizednyi raboskodás után februárban Zomort szabadon engedték, majd interjút adott a CNN amerikai hírtelevíziónak, amely során elmondta: nem bánt meg semmit, de ellenzi a dzsihád fegyveres jellegét. Most pedig szeretné kihasználni az egyiptomi szabadság által megteremtett új atmoszféra lehetőségét, pártot alapít, s meg is mérettetné magát a következő választásokon.

A Szadat elleni merényletre az izraeli háború évfordulója alkalmából rendezett katonai felvonulás során került sor. 1979-ben az elnök békét kötött Izraellel, amit az arab világban sokan árulásnak tartottak. A merénylet idején Szadat egy pavilonból nézte a katonai parádét, oldalán a februári forradalom során megbuktatott Hoszni Mubarakkal, számos magas rangú katonai vezetővel, kormánytisztviselővel és külföldi diplomatával.

Amikor a harci repülőgépek elhúztak a közönség feje felett, a merénylők lecsaptak: négy katona jelent meg egy elhaladó teherautóban, gránátokat hajítottak, s amikor odaértek a pavilonhoz, automatafegyvereikkel több tucat embert öltek és sebesítettek meg – Szadat ekkor szenvedett halálos sérülést, majd néhány óra elteltével bejelentették: az elnök halott.

„Szerepünk a segítségre korlátozódott, nem terjedt ki a döntéshozatalra” – nyilatkozta Zomor a CNN-nek. „Csak annyit tettünk, hogy minden töltényünk, ami volt, elküldtük a merénylőknek” – tette hozzá a férfi, majd elmondta: a főszereplő egy katonai tiszt, bizonyos Khaled El Islambouly volt, akit a merénylet után elfogtak és kivégeztek. „Csak annyit szerettünk volna, ha egy másik vezető kerül Egyiptom élére, aki megmenti az országot a politikai haláltól. Szerettem volna befejezni a változást, nem csak Szadat meggyilkolását” – fogalmazott Zomor.

Zomor – akit saját elmondása szerint az ominózus békekötés fordított véglegesen Szadat ellen – emlékeztetett: egy fatvának köszönhető, hogy az elnököt végül meg lehetett gyilkolni. A férfi annak ellenére börtönben maradt, hogy büntetésének ideje lejárt, Mubarak ugyanis nem ismert kegyelmet az iszlamista ellenzékével szemben.

Meglepő módon a néhai elnök legközelebb hozzátartozói voltak azok, akik sürgették Zomor szabadon engedését, mondván, ezzel azt lehetne bizonyítani, hogy Egyiptom jogállam. Talat Szadatot, az elnök unokaöccsét azonban megdöbbentette, hogy a merényletben való részvétellel vádolt férfit hősnek kijáró tisztelettel fogadták Egyiptom utcáin.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2013

• Shakespeare elveszett világa
• Bájitalok a régmúltból
• Grace Kelly és Rainier: monarchia á la Hollywood
• Che Guevara Hollywoodban és a vasfüggöny mögött
• Domján Edit-Szécsi Pál: egy szerelem tíz hónapja
• Magyar űrhajósok a zűrben
• A Tenkes kapitánya
• Garibaldi magyar parancsnoka
• Az évszázad magyar műkincsrablása