2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Anvar Szadat

2007. október 4. 16:05

(1918 - 1981)

Anvar Szadat egyiptomi katonatiszt, nemzetgyűlési elnök, köztársasági elnök 1918. december 25-én született, paraszti családból. 1937-1938-ban Nasszerrel együtt tanult az Abbászija Katonai Akadémián.

A II. világháború idején fiatal katonatisztként az olasz-német szövetséget támogatta, az angolok kémkedésért 1942-ben letartóztatták, de Szadat megszökött a fogságból, és illegalitásban folytatta tevékenységét. Nasszer mellett a Szabad Tisztek Mozgalmának egyik vezetője, az 1952. július 23-24-i államcsíny idején ő vezette az egyiptomi rádiót elfoglaló katonai osztagot, és ő jelentette be I. Faruk király megbuktatását. A győztes puccs után végig Nasszer leghűségesebb híve, második ember mögötte. 1960-1969 között az egyiptomi nemzetgyűlés elnöke, 1969-től köztársaságielnök-helyettes (azaz Nasszer helyettese). Nasszer 1970-ben bekövetkezett halála után Szadat lépett elő köztársasági elnökké. Szakított a nasszeri szocializmussal, 1972-ben kiutasította az országból a szovjet szakértőket; ugyanakkor Szaúd-Arábiához és az USA- hoz közeledett. Az 1973-as háborúban sikereket ért el Izraellel szemben, majd fokozatosan a közel-keleti békefolyamat híve lett.

1977-ben Jeruzsálembe látogatott, s a meginduló tárgyalások eredményeként 1978. szeptember 17-én aláírta Jimmy Carter amerikai elnök jelenlétében Menáhem Begin izraeli miniszterelnökkel a Camp David-i egyezményt. Egyiptom egyes körei a nasszeri örökség és az iszlám világ elárulásával vádolta. Szadat vállalta a békefolyamat folytatását, keményen fellépett az ellenzőkkel, a fundamentalista Muzulmán Testvérek mozgalom ellen. 1978 októberében Menáhem Beginnel együtt vehette át a Nobel-békedíjat.

Az 1979-ben a békeszerződésről rendezett egyiptomi népszavazáson a lakosság 99%-a támogatta a Szadat által kötött békét, sőt az 1981-ben tartott újabb népszavazáson is a lakosság 99,45%-a ismét támogatta a politikáját. A támogatás azonban hiába valónak bizonyult. 1981. október 6-án egy katonai díszszemlén - a televízió közvetítése mellett - a katonák egy csoportja (iszlám fundamentalisták) meggyilkolták. Az utóda Hoszni Mubarak tábornok lett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár