Sötét és füstös volt a kelták söre
2011. január 18. 11:43 Science News
Sötét színű, füstös, enyhén savanykás íze volt annak a sörnek, amelyet a mai Németország területén élt kelta közösségek fogyasztottak tivornyáikon – derült ki egy új kutatásból.
Korábban
Hat, egyenként 2550 éves, különleges módon megépített árok került feltárásra a németországi Eberdingen-Hochdorfnál, ahol kiváló minőségű árpamalátát, a sör egyik alapanyagát készítették – mondta el Hans-Peter Stika, a stuttgarti Hohenheim Egyetem archeobiológusa. A tíz évvel ezelőtt kiásott, több ezer elszenesedett árpaszem pontosan ilyen malátakészítésre alkalmas helyről került elő – számolt be a kutató az Archaeological and Anthropological Sciences legújabb számában.
Stika számos olyan eljárást reprodukált, amelyet a vaskori népek is használtak. A kelta helyszínen talált maláta létezése felől való megbizonyosodás után a kutató malátakészítő technikákat rekonstruált, hogy meghatározza, ez miként befolyásolta a sör ízét. A sörgyártás legkorábbi jelei a Közel-Keletről származnak, de meglehetősen ritkának számítanak a sörrel kapcsolatos régészeti bizonyítékok.
A kelta helyen a malátát egy erre speciálisan kialakított árokban beáztatták, majd kicsíráztatták. A szemeket az árok végén tűz segítségével kiszárították, ami végül füstös ízt és sötét színt kölcsönzött a malátának. Stika szerint a modern sörgyártással ellentétben a kelta nedűt fekete ürömmel, répamaggal vagy beléndekkel fűszerezték. „Ezek a hozzávalók egy teljesen más ízvilágot teremtettek, mint amihez ma hozzá vagyunk szokva” – vallja Stika, aki szerint a forró kövekkel való melegítés karamellás ízt adott az erjesztett kelta italnak.
Ugyanezen tanulmány egy másik érdekes adalékkal szolgál a sörgyártás-történet kedvelőinek. Nemrégiben ugyanis Berlin mellett egy 14. századi leégett középkori építményt tártak fel, amely 500 liter sör előállításához szükséges árpamalátát tartalmazott, és amelyet évszázadok óta használtak. Max Nelson, a kanadai Windsor Egyetem professzora egyetért Stika állításával, miszerint Eberdingen-Hochsdorfban folyt volna a malátakészítés, a malátát pedig Berlinben tárolták. A sörkészítés egyéb fázisai is ezeken a helyeken történt, ám Nelson szerint nem elképzelhetetlen, hogy erre valahol a közelben került sor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 2024.04.26.
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 2024.04.26.