Nílus-parti Vegast álmodnak Luxor helyébe

Az egyiptomi hatóságok jelenleg a „Szfinxek Sugárútjának” keresztelt út feltárásán dolgoznak, amely ha egyszer elkészül, a luxori és a karnaki templomot fogja összekötni. A tervek szerint a várost 2030-ra nyitott múzeummá alakítanák át: „Luxornak szüksége van az ilyen innovatív megoldásokra, hogy a város értékeit a következő generációknak is meg tudjuk őrizni” – mondta Manszur Boreik, a felső-egyiptomi Legfőbb Régészeti Tanács tagja.

A szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a jelenleg folyó építkezések a mostani generáció életét keserítik meg, ezért „ütközőzónákat” kívánnak létrehozni a helyi közösségek és az ókori lelőhelyek között. Annak érdekében pedig, hogy a várost ötcsillagos szállodákkal és modern, széles utakkal népesítsék be, az évtizedek során gombamód szaporodó, zsúfolt nyomornegyedek visszaszorítását tűzték ki célul a szakemberek. A grandiózus ötlettel előálló amerikai tanácsadócég, az Abt Associates szerint ezzel „visszaszerzik” a területet, a helyiek szerint azonban ez egyszerűen a kilakoltatás szinonimája. „A sivatagba küldenek minket. Tisztára mint Palesztinában" – nyilatkozta felháborodottan az egyik helyi lakos.

A kormány tájékoztatása szerint minden érintett család 13 ezer dollárnak megfelelő egyiptomi font kárpótlást kap – vagy egy teljesen új apartmant, bár a helyiek szerint Kairó eddig mindig megszegte a szavát. „Nagyon nehéz meggyőzni az embereket, hogy ez mind őértük történik. Mindenki csak azt nézi, hogy ebből személy szerint milyen profitja származik” – mondta el a projektet újra felkaroló Szamir Farag, a kairói opera korábbi igazgatója.

A Farag hivatalba lépését követő öt esztendő földcsuszamlásszerű változásokat hozott Luxor életébe: az utakat kiszélesítették, a piacokat kitisztították, új közvécéket és kávézókat építettek, házakat dózeroltak le, a karnaki templom előtt pedig egy hatalmas teret létesítettek. Ezzel azonban még koránt sincs vége a történetnek, az Abt ugyanis további 6600 hotelszoba kialakítását látja szükségesnek, s már most tizennyolc új szálloda épül a városban, köztük egy 34 ezer négyzetméteres monstrum a Nílus partján.

A kritikusok szerint a fáraók korabeli Luxor kivitelezése súlyos károkat okozhat a még feltáratlan régészeti kincsek állapotában. A szakemberek tehetetlenül szemlélik az építkezéseken dolgozó bulldózereket és markológépeket, amelyek szerintük teljesen szembemennek az új régészeti szabályozásokkal, a kivitelezők pedig fittyet hánynak a kulturális örökségek megóvására vonatkozó jogszabályokra. 2007-ben például a Nílus jobb partján elhelyezkedő Gurnát a földdel tették egyenlővé, s nem kímélték a falu közelében levő ősi sírokat sem.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát