A kőrösmezei deportálás emléke
2010. október 13. 15:46 MTI
Kegyeleti megemlékezést tartottak az 1941-es kőrösmezei deportálás 69. évfordulóján a Wesley János Lelkészképző Főiskola szervezésében Budapesten.
Korábban
Iványi Gábor, a főiskola rektora a megemlékezésen elmondta, hogy a magyar hatóságok mintegy húszezer zsidó származású embert deportálták Kőrösmezőn keresztül az ukrajnai hadműveleti területekre. Szerinte a magyar társadalom tudatosan nem akar szembenézni a magyarság egyik legsötétebb időszakával, 1941-ben ugyanis semmilyen német felkérés nem érkezett arra, hogy elkezdjék deportálni a zsidókat. Mint mondta: a zsidótörvények meghozatalában úttörő volt Magyarország. A megemlékezésen Ágai Ágnes költő, író, műfordító verset szavalt, majd istentiszteletet tartottak.
1939 és 1941 között körülbelül 10-20 ezer zsidó menekült Magyarországra Csehországból, Lengyelországból, Ausztriából, Németországból és Szlovákiából. Többnyire hamis papírokkal bujkáltak, mások a Belügyminisztérium alá tartozó Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság (KEOKH) nyilvántartásába kerültek, internáló táborokban vagy szabadlábon voltak.
Az 1941-es népszámlálás alapján, valamint a Központi Statisztikai Hivatal legújabb elemzéseit is figyelembe véve, a kikeresztelkedettekkel együtt a magyarországi zsidók száma akkor megközelítette a 800 ezret. A Trianon utáni Magyarországon mintegy 480 ezer, az 1938-41 között Magyarországhoz került felvidéki, erdélyi, délvidéki részeken és Kárpátalján összesen 320 ezer zsidó ember élt.
A "rendezetlen állampolgárságú" zsidókat Kárpátaljára kezdték áttelepíteni. Kozma Miklós, Kárpátalja kormányzói biztosa támogatta a betelepítést és nemsokára megszerezte Horthy Miklós kormányzó és Bárdossy László miniszterelnök hozzájárulását is. Júliusban, a Szovjetunió elleni háború megkezdésével párhuzamosan megkezdődött a magyar állampolgársággal nem rendelkező zsidók összegyűjtése.
A mintegy húszezer embert először a kárpátaljai Kőrösmezőre, majd innen több hullámban a Kárpátok túlsó oldalára, a magyar hadsereg műveleti területéhez tartozó ukrajnai területre szállították. Augusztus második felében a deportáltakat a magyar határtól mintegy 100 kilométerre lévő Kamenyec-Podolszkij környékére szállították, ahol Fridrich Jeckeln SS-tábornok alakulatai a helyi zsidó lakossággal együtt augusztus 27-28-án tömegesen kivégezték, legéppuskázták őket. Legtöbbjüket Kamenyec-Podolszkij és Stanislau ma is jelöletlen földhányásai alatt nyugszanak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap