Fulladás helyett elégtek Pompeji lakosai

Azt javasolják, hogy javítsák ki az ókori város elpusztulásáról szóló részeket a Pompejiről szóló útikönyvekben, és mostantól az idegenvezetőknek is mást kell mondaniuk Olaszország - a római Forum Romanum után - második leglátogatottabb régészeti parkjában, amelyet évente 2 millió turista keres fel. "Pompeji lakosai ugyanis nem a hamutól fulladtak meg a Vezúv kitörésekor, hanem a legalább 300 fokos vulkáni felhőben égtek halálra. Néhány perc alatt meghaltak, nem szenvedtek hosszan, mint eddig hittük" - vélik a természeti katasztrófát tanulmányozó nápolyi kutatócsoport tagjai.

A Vezúvon működő geológiai és vulkanológiai obszervatórium két munkatársa, Giuseppe Mastrorenzo és Lucia Pappalardo a nápolyi tudományegyetem biológusaival, Pierpaolo Petronéval és Fabio Guarinóval közösen arra a következtetésre jutott (Lethal Thermal Impact at Periphery of Pyroclastic Surges: Evidences at Pompeii), hogy annak a vulkánkitörésnek, amelyről elsőként ifjabb Plinius számolt be az utókornak, teljesen más volt a hatása, mint azt eddig a tudomány feltételezte.

A kutatók az 1944 óta alvó vulkán rétegeiből indultak ki, megvizsgálták a Pompeji és Herculaneum városát is belepő vulkáni törmelék szerkezetét, illetve az áldozatok DNS-ét is. Ahogyan a közelmúltban Izlandon is történt, a Vezúv kitörésekor hatalmas felhő tört fel, magassága elérte a 30 kilométert. A magasság alapján a tudósok a sűrűségét is kiszámították, és arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a vulkáni felhő egy perc alatt haladt át Pompejin. Ilyen rövid idő alatt a lakosok nem a hamutól fulladtak meg, hanem a Pompejiben 300 fokos, Herculaneumban még ennél is forróbb, 600 fokos vulkáni felhőben égtek halálra. A megkövült tetemek ezért maradtak fenn görcsbe rándulva, ezért tartják kezüket az arcuk elé.

A tragédia pontos megismerése a megelőzésben segít - hangsúlyozta Mastrorenzo, aki szerint a rekonstrukció azt bizonyítja, hogy a Vezúv veszélyesebb, mint gondolják. Ha ismét kitör, néhány perc alatt bekövetkező égésre kell számítani - figyelmeztette az olasz katasztrófavédelem felelőseit. Az eddig kidolgozott, a Vezúv oldalán élő 600 ezer ember minél gyorsabb eltávolítását előíró evakuálási tervet nem tartja megfelelőnek.

A vulkanológus szerint kizárt, hogy a Vezúv soha többé ne ébredjen fel, ráadásul egyszerre három helyről fenyeget. Bármelyik pillanatban kitörhetnek a Nápolytól észak-nyugatra fekvő Campi Flegrei kráterei is, és robbanás szélén az Epomeo vulkán is Ischia szigetén.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején