Amikor megtörték a "vörös rongyokba öltözött bűnös várost"

2009. november 16. 14:36 MTI

Kilencven éve, 1919. november 16-án vonult be fehér lovon Budapestre, "a bűnös városba" a nemzeti hadsereg élén Horthy Miklós fővezér.


A vesztes első világháború végén széthullott az Osztrák-Magyar Monarchia. Október 31-én Budapesten győzött az "őszirózsás forradalom", de a Berinkey-kormánynak a fegyverszünet érdekében jelentős területeket kellett kiürítenie. 1919. március 20-án megérkezett a még súlyosabb feltételeket megfogalmazó Vix-jegyzék, Ezt kézhez véve a kormány és a kül- és belpolitikájának csődjét beismerő Károlyi Mihály köztársasági elnök lemondott.

1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot, a szociáldemokrata és kommunista politikusokból álló Forradalmi Kormányzótanács tényleges vezetője Kun Béla kommunista külügyi népbiztos lett. A Vörös Hadsereg a kezdeti sikerek után vereséget szenvedett, a tanácskormány augusztus 1-jén távozott, s román csapatok vonultak be Budapestre.

A kommün bukását követő káoszban Friedrich István lemondatta a hat napig kormányzó Peidl Gyula "szakszervezeti kormányát", de a párizsi békekonferencia az ő kabinetjét sem ismerte el. A még májusban megalakult szegedi ellenforradalmi kormány augusztus 19-én lemondott Friedrich javára, de addigra "nemzeti hadseregének" fővezére, Horthy Miklós altengernagy már függetlenítette magát. A Siófokon berendezkedett Horthy katonai parancsnokságokat szervezett, amelyek ellenőrizték és utasították a kormány tisztviselőit is, különítményesei brutális megtorlóakciókat hajtottak végre a forradalom résztvevői ellen ("fehérterror").

Az anarchikus állapotok megszüntetése, tárgyalóképes magyar kormány létrehozása érdekében 1919 őszén egy brit diplomata érkezett Magyarországra. George Russell Clerk felszólítására a románok november közepén megkezdték a visszavonulást, helyüket a "nemzeti hadsereg" foglalta el. Horthy, aki korábban írásban vállalta, hogy aláveti magát a kormánynak, 1919. november 16-án vonult be csapataival Budapestre.

Érkezését statárium és kijárási tilalom előzte meg, a hangulatot jellemzi, ahogy a Gellért téren a fogadtatására megjelent polgármesterhez szólt: "Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost. Ez a város megtagadta ezeréves történetét, ez a város porba rántotta a Szent Koronát és a nemzet színeit, vörös rongyokba öltözött... Ezek a kezek nyitva állnak a testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell."

1919. november 24-én Huszár Károly újságíró vezetésével megalakult az új kormány. Ezt a párizsi békekonferencia elfogadta, amíg az "egész magyar nép akaratát kifejező" kormány nem alakul, s meghívta a magyar békedelegációt Párizsba. Az 1920 januárjában megválasztott Nemzetgyűlés február 27-én elfogadta az 1920. évi I. törvénycikket "az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről". A jogszabály hatályon kívül helyezte a forradalmak intézkedéseit, s az államfői teendők ideiglenes ellátására bevezette a kormányzó intézményét.

Március 1-jén - a különítményesek asszisztálása mellett - Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották: létrejött a király nélküli királyság.

Címkék
VII. Gödöllői Vadásznap - 2014. szeptember 21.

Játsszon!

Mi volt a haradzs?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. őszi száma