Újjáépül a kölni levéltár
2009. szeptember 15. 12:16
Alig fél évvel a németországi tragédia után döntés született a kölni városi levéltár újjáépítéséről: az új kulturális központra a tervek szerint nagyjából 100 millió eurót költenek majd.
Korábban
Köln vezetése a múlt héten jelentette be, hogy mi történjen a katasztrófából megmentett iratanyagokkal: eszerint 97 millió eurós költséggel egy új, erre a célra tervezett épület készül majd, amelyben több más kulturális intézmény is helyet kaphat.
A katasztrófáról korábban mi is beszámoltunk: a levéltár Németország és egyben Európa egyik legjelentősebb és legnagyobb archívuma volt, ahol felbecsülhetetlen értékű történelmi dokumentumokat tároltak. A katasztrófában egyes vélekedések szerint a több mint ezeréves város és jelentős részben az ország "emlékezete" veszett vagy veszhetett oda. Erre utal, hogy a levéltárban olyan történelmi nagyságok feljegyzéseit is őrizték, mint Napóleon vagy a háború utáni első kancellár, Konrad Adenauer, de nyoma veszett Karl Marx, Friedrich Engels, Hegel vagy éppen Heinrich Böll korabeli feljegyzéseinek is. S mindez csak töredéke azoknak az eltűnt iratoknak, illetve feljegyzéseknek, amelyek az elmúlt évszázadok, illetve évtizedek hírességeitől származtak.
A hatóságok a romeltakarítás során értek el "apró sikereket", így egyebek között megtalálták Albertus Magnus német filozófus (1200-1280) kéziratait, továbbá a háború utáni első német kancellár, Konrad Adenauer feljegyzéseit. A romok "átfésülését" a megmaradt archívumi anyagokat kutatva egy csaknem 100 fős csapat végzi.
Az archívum legrégebbi dokumentuma 922-ből származott. A levéltár igazgatója szerint a négyemeletes épületben összesen 30 folyókilométert tett ki azoknak a polcoknak a hosszúsága, amelyeken a különböző dokumentumokat, leveleket, feljegyzéseket tárolták. A hetvenes évek elején átadott levéltári épület így is szűknek bizonyult, jelentős mennyiségű levéltári anyagnak a polcokon már nem jutott hely, így azokat ládákban tárolták. A sors iróniája, hogy a ládákba "rejtett" dokumentumok nagyobb valószínűséggel "élhették túl" a keddi katasztrófát, bár egyelőre ez is bizonytalan.
Fritz Schramma, a város polgármestere szerint az intézmény összeomlását még a következő évtizedekben is érezni fogják, mind tudományos, mind kulturális téren. Ehhez jön még az onnan megmentett iratok restaurálási költsége, amely egyesek szerint akár 350 millió euró is lehet majd.
A várost azonban már a tragédia bekövetkeztekor is többen komoly kritikával illették, és attól óvtak, hogy több hasonló építkezés is katasztrófába fulladhat. Ezek be is következtek: a városi múzeum bővítésekor például az új építmény egy része gondatlanság miatt omlott össze, és a tervezett zsidó múzeum sem valósulhatott meg, mert a projekt a magánbefektető kiszállásával finanszírozhatatlanná vált.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap