Iszlám forradalom űzte el a keleti despotát

A "Királyok királya" aznap 13.00-kor elrepült Egyiptomba. Élete hátra lévő másfél évében sok helyütt megfordult, köztük az Egyesült Államokban, végül 1980. július 27-én Kairóban halt meg 60 éves korában, rákbetegségben. A sahot az utca hatalma kényszerítette a sahot a menekülésre. Nem sokkal később, 1979. február 1-én diadalmasan visszatért Franciaországból Ruhollah Khomeini ajatolláh. A forradalom végül február 10-én diadalmaskodott a hadsereg átállásával.

A vég már egy évvel korábban, 1978 januárjában elkezdődött, amikor az Etelatban megjelent egy megrendelt, a száműzetésben élő ajatolláhot gyalázó cikk. Iszlám teológus diákok tüntetéseit fojtották vérbe, és az áldozatok temetései újabb tüntetésekhez és megtorlásokhoz vezettek. Ehszan Naragi iráni szociológus, aki annak idején gyakran beszélgettek a sahhal, a francia hírügynökségnek elmondta, hogy az uralkodó "ragyogott, amikor nyugalom volt, de máskor teljes tanácstalanságba zuhant. Nem fogadott el semmilyen bírálatot és nem volt hajlandó meghallani a rossz híreket".

Ryszard Kapuscinski neves lengyel történész-újságíró szerint a sah csak halvány másolata volt apjának, Reza Hánnak, aki 1925-ben megalapította a Pahlavi-dinasztiát. A Sahinsah című könyvében egy 1926-ban készült fotó alapján jellemezte őket: a kisfiút, aki "természettől fogva gyenge és bizonytalan" volt, és aki erőnek erejével megpróbált "despota, kíméletlen apjához hasonlítani".

Mohammad Reza Pahlavi Svájcban nevelkedett, majd 1941. szeptember 16-án apja örökébe lépett, akit lemondásra kényszerítettek a szövetséges erők és a szovjetek, mivel nem találták elég semlegesnek a náci Németország elleni háborúban. A valódi hatalom a miniszterelnök kezébe került, 1951-ben Mohammed Moszadek vette át ezt a tisztséget. A nacionalista, nagyon népszerű Moszadek volt az, akinek sikerült keresztülvinnie az addig az Anglo-Iranian Oil Company által kiaknázott iráni olaj államosítását. Az Egyesült Államok azonban nem volt biztos lojalitásában, és 1953-ban megbuktatták egy, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által irányított puccsal.

A sah hadseregét a Perzsa-öböl csendőrévé tette, a politikai rendőrséget pedig minden lehetséges ellenzék elnyomásának eszközévé. 1957-ben hozta létre a rettegett SZAVAK-ot, a CIA és az izraeli titkos szolgálat, a Moszad segítségével. Az olajjövedelmek a sahot az amerikai hadiipar egyik legjobb vevőjévé tették és Washington a szovjet befolyás elleni bástyává tette őt. 1963-ban megindította a Fehér Forradalmat, egy széles körű reformot, egyúttal szavazati jogot adott a nőknek, amivel kihívta a síita vallási vezetők haragját. Az Irán a 20. században című könyv szerzői szerint a főpapok attól féltek, hogy elvesztik nagybirtokaikat és az ország még inkább elnyugatosodik. Éppen ez utóbbi ellenzésével vált ismertté Khomeini ajatolláh, aki elsőként szállt szembe a monarchiával és emiatt 1964-ben száműzetésbe kényszerült.

A sah gigantikus modernizációs programot indított el az infrastruktúrákban és az iparban. A nagy gazdasági hatalmak sorban álltak Teheránban, hogy haszonélvezői legyenek az olajmannának, miközben szemet hunytak az önkényuralom felett. 1975-ben az uralkodó megalakított egy egységes pártot, a Rasztakizt, amelyhez minden iráni csatlakozhatott. Naragi szociológus szerint Jimmy Carter amerikai elnököt (1977-1981) leszámítva a sahot egyetlen szövetségese sem figyelmeztette az emberi jogok ügyében. És nem látták azt sem, hogy uralma a végéhez közeledik.

A gazdasági válság, amelyet az 1973-as olajsokk tovább hevített, a szegény rétegeket sújtotta, akiket felháborított a rezsimhez közel állók gazdagságának fitogtatása. A monarchia Nagy Kürosz perzsa királyig visszanyúló, 2500 éves évfordulójának 1971-es elképesztően fényűző ünnepségei jól illusztrálták a növekvő szakadékot az "Árják Fénye" és népe között.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2016

• A kenderesi Horthy-kastély
• A görögök olimpiái
• A magyar mennyei tizenegy
• A „focialista forradalom” kulisszái
• Sörgyári wellness
• Darabolós rémdráma 1958-ból
• Szigetvár ostromának török krónikásai
• Zrínyi: Közép-Európa közös hőse
• Így fest egy véres grófnő