A prágai tavasz ismeretlen áldozatai
2008. június 13. 09:12
A legújabb kutatási eredmények szerint 1968-ban Csehszlovákia megszállásának a Varsói Szerződés tagállamai - köztük Magyarország - hadseregei által 108 áldozata volt.
Korábban
A prágai székhelyű intézmény - hivatalos nevén a Totalitárius Rendszerek Tanulmányozásának Intézete - az idén kezdte meg működését. `Az áldozatok új számát a korabeli dokumentumok - rendőrség, ügyészség, egészségügy és a hadsereg - részletes áttanulmányozása alapján állapítottuk meg. A korábbi adat abból az összefoglaló jelentésből származott, amelyet 1968 decemberében egy különbizottság terjesztett Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése elé` - fejtette ki az MTI tudósítójának a beszélgetés alkalmával Bárta.
A történész elmondta: a korabeli jelentést alapvetően a rendőrség és a katonai ügyészség dolgozta ki. Tisztességes munkát végeztek, de nyilvánvaló, hogy nem lehetett mindenhez hozzáférésük, s nem mindenről voltak információik. Ez az összefoglaló jelentés 1968 augusztus 21. és december 17. közötti áldozatokat tartalmazza.
A szovjet hadsereg ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásáról 1968 őszén aláírt kétoldalú szerződés után a megszálló csapatok által elkövetett törvénysértéseket egy külön kormányzati megbízott felügyelte, s az eseteket - beleértve a számos közlekedési balesetet is - a katonai ügyészség vizsgálta ki. "Az áldozatok számának növekedése azzal magyarázható, hogy a jelentésben több olyan incidens is le van írva, amelynek cseh szereplői még csak "súlyos sérülést szenvedett személyként" vannak említve, de sérüléseikbe december 17. után belehaltak. Logikus, hogy ezeket a személyeket is a megszállás áldozatainak kell tekintenünk" - magyarázta a történész.
A "prágai tavaszként" világszerte elhíresült 1968-as csehszlovákiai reformévvel, illetve a megszállással - amelyet később a kommunista sajtó "baráti segítségként" emlegetett csak - kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket a cseh nemzeti emlékezet intézete augusztusban, a Varsói Szerződés hadseregei csehszlovákiai bevonulásának a 40. évfordulója alkalmával egy könyvben is megjelenteti.
A Varsói Szerződés öt tagállamának - Bulgária, Lengyelország, Magyarország, NDK, Szovjetunió - hadseregei mintegy 600 ezres létszámban 1968 augusztus 20-ról 21-re éjjel lépték át a csehszlovák határokat, s hogy erőszakkal vessenek véget az Alexander Dubcek kommunista pártfőtitkár nevével fémjelzett reformfolyamatnak és liberalizációnak. Míg négy ország katonái néhány héten belül kivonultak az országból, s szovjet hadsereg tartózkodását szerződéssel törvényesítették, s a mintegy 90 ezer szovjet katona végül is 23 évig maradt "ideiglenesen" Csehszlovákiában.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap