Szakmai vita a Nagy Imre-per teljes hanganyagáról
2008. május 29. 13:00
Nem tudja bemutatni a Nagy Imre és társai ellen lefolytatott per teljes hanganyagát az OSA Archívum (Nyílt Társadalom Archívum) és az 1956-os Intézet. A levéltár a nem megfelelő törvényi környezettel indokolja a döntést.
Korábban
A két intézmény a per 50. évfordulóján szeretett volna egy rendhagyó, egyhetes megemlékezést szervezni, amelyen a `meggyilkolt vagy súlyos börtönévekre ítélt vádlottak méltóságának helyreállítása érdekében` mutatták volna be nyilvános előadáson, teljes egészében, a per hiteles és vágatlan dokumentumának tekinthető hanganyagot. A MOL kezdetben - a pert mintegy magánügynek tekintve - azon az állásponton volt, hogy csak akkor járul hozzá a hangfelvétel egyszeri bemutatásához, ha a szervezők megszerzik minden a perben érintett személy, illetve ma élő hozzátartozó írásos, közjegyző előtt tett hozzájáruló nyilatkozatát.
Az 1956-os Intézet és a OSA Archívum eleve nem értett egyet ezzel a jogértelmezéssel, megítélésük szerint mindaz, ami a per során elhangzott, józan ésszel nem tekinthető másnak, mint közérdekű adatnak, amelynek nyilvánosságra hozását a hatályos magyar törvények lehetővé teszik. Végül, hosszas tárgyalások - és más megoldások keresése után - Gecsényi Lajos, a levéltár főigazgatója levelében hozzájárult ahhoz, hogy amennyiben bemutatják a volt vádlottak hozzátartozóinak hozzájáruló nyilatkozatát, úgy - az ügy jelentőségére való tekintettel - megkaphatják a felvételeket, egyszeri nyilvános lejátszásra. Ezt a feltételt a szervezők is kezdettől méltányosnak és elfogadhatónak tartották.
Ennek ellenére május 26-án a szervezők a MOL részéről azt az értesítést kapták, hogy egy reggeli vezetőségi döntéssel elutasították a kérésüket és a hangfelvételt nem adják ki. Döntésüket közelebbről meg nem nevezett jogi szempontokkal indokolták. A szervezők ez alapján úgy látják, hogy MOL vezetése szerint "a magyar társadalom nem elég érett és felkészült ahhoz, hogy 50 évvel ezelőtt kivégzett miniszterelnöke és társai szavait meghallgassa és megértse". A forradalom kormányának és vezetőinek perét így továbbra is csak a kutatói kiváltságokkal rendelkező szűk szakmai nyilvánosság ismerheti meg - áll a dokumentumban.
Gecsényi Lajos, a levéltár főigazgatója szerint a levéltár a 2007-es év őszén kezdeményezte a rossz állapotban lévő papír-, hang- és képanyag digitalizálását, hogy ezzel elősegítse a kutatást és biztosítsa a dokumentumok fennmaradását. A perhez kapcsolódó mintegy 27 ezer oldalnyi vizsgálati és bírósági iratot, valamint a per során rögzített közel 70 órányi hangzó anyagot és egy 70 perces - a Kádár-korszakban készült - propagandafilmet. A digitalizált adatbázis és forrásanyag szakmai sajtóbemutatóját 2008. június 6-án tartják a MOL-ban.
Az előírások szerint a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő 30 év után, ha a halálozás éve nem ismert, a születéstől számított 90 év, ha a születés és a halálozás időpontja nem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított 60 év után válik mindenki által kutathatóvá. A törvényi előírások kimondják, hogy személyes adat bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható - idézi a levéltár a törvényi előírásokat.
A MOL összegzése szerint a Nagy Imre-per teljes anyaga személyes és ezen belül különleges adatokat is tartalmaz, amelyek a törvény előírása szerint a védelmi időszak alatt nem hozzáférhetők mindenki számára. Mérlegelésre sem a levéltárnak, sem másnak nincs joga - hangsúlyozza a MOL.
Érdekesség, hogy Gecsényi megbízatása május 31-ével lejár, a helyére pályázatot nem írtak ki és maga sem tudja, mi lesz június elsejétől. Ezzel párhuzamosan az OSA és az 1956-os Intézet azt kérik mindazoktól akik helyeslik szándékaikat, hogy vessék latba szakmai, erkölcsi és tárgyi segítségüket annak érdekében, hogy az ötvenedik évfordulón teljes egészében elhangozhassanak a mártír miniszterelnöknek és vádlott-társainak, az 1958 június 9-15. közötti, három kivégzéssel és súlyos börtönbüntetésekkel zárult per során elmondott szavai.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34