Betiltott filmek és cenzori melléfogások
2008. április 1. 15:00
Az 1945 utáni magyar filmművészetet a politikával való folyamatos hadakozás jellemezte. A kádári cenzúra egyaránt lesújtott minden alkotóra, aki egy kicsit is bírálta a fennálló rendszert. Az 1956-ban készült Eltüsszentett birodalom például látszólag ártatlan mesefilm volt, de mivel túl sok volt a hasonlóság a király és Rákosi Mátyás közt, ezért a szalag évtizedekig dobozban maradt. Bástya elvtárs kalandozásai a magyar filmiparban a Múlt-kor 2. évfolyamának 25. adásában.
Korábban
A filmeket az ötvenes években sújtotta a legkeményebb cenzúra. Az alkotás sorsa már a forgatókönyv stádiumában megpecsételődött, ezért ebben a korszakban nem találunk túl sok betiltott filmet, mert azok általában el sem készülhettek. Ez alól a Várkonyi Zoltán rendezte Keserű igazság, Kalmár Tibor filmje A nagyrozsdási eset és Banovich Tamás első nagyjátékfilmje Az eltüsszentett birodalom jelentenek kivételt.
A Keserű igazság az 56-os forradalmat megelőző feszült hangulatban forgott. Megrázó kordokumentum, mely egy a korabeli sajtóban megjelent cikk alapján készült. A történet egy tragédiával végződő erőltetett építkezést mutat be. A rendező ebben az alkotásában az erőszakos iparosítás kritikáját fogalmazza meg. Ebből a radikális filmből a cenzúra nem tudott mit kivágatni, ezért 30 évig dobozban maradt: 1986 októberében a forradalom 30. évfordulóján mutatták be.
A legtovább Banovich Tamás első nagyjátékfilmje, az Eltüsszentett birodalom maradt dobozban. A Kádár-rendszer több mint három évtizede alatt ötször tiltották be. A rendező sokáig nem értette, hogy miért vívta ki a cenzorok haragját ez a látszólag ártatlan mesefilm. A férfit a mű elkészítése után 9 évre eltiltották a filmezéstől, segédmunkásként kellet dolgoznia egy roncsládagyárban.
Varga Balázs, filmtörténész szerint "a Rákosi korszakban csak 2 T volt, valamit vagy támogattak, vagy tiltottak. A tűrt zóna nem létezett, mert az előzetes cenzúra nem is engedte elkészülni azokat a filmeket, amelyek problematikusak lehettek. A Kádár korszakban viszont az a legizgalmasabb terület, hogy hol húzódnak a határok a tűrt és a tiltott filmek között. Soha nem készült dokumentum arról, hogy ezek hol vannak".
Évekig ezen a határon mozgott Bacsó Péter kultuszfilmje, A tanú is. A filmet a forgatás közben gyakorolt presszió után 1969-ben végleg betiltották. Pozsgai Imre ekkor a Bács-Kiskun megyei pártbizottság ideológiai titkára volt. Mai emlékei szerint szívügyének tekintette, hogy a film közönség elé kerüljön. A filmet - a tiltás ellenére- ún. klubvetítés formájában évekig vetítették különböző rendezvényeken. Moziban először 1977-ben játszották. Ezt is Pozsgai engedélyezte, már kultuszminiszterként.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap