Nincs kárpótlás a Reichstag felgyújtásáért
2008. február 29. 18:00
Nem folyamodnak kártérítésért a Reichstag állítólagos felgyújtójának hozzátartozói. Mindezt Marinus van der Lubbe életben lévő hozzátartozóinak egyik ügyvédje erősítette meg.
Korábban
Marinus van der Lubbét viszont a megfelelő bizonyítékok hiánya ellenére is halálra ítélték és 1934 januárjában kivégezték. A berlini Reinhard Hillebrand ügyvéd egyike volt azoknak, akik az elmúlt években a leghatározottabban küzdöttek az akkori ítélet hatálytalanítása érdekében, ami azonban a német szövetségi ügyészség döntése alapján csak hetekkel ezelőtt történt meg.
A Lubbe-családdal kapcsolatot tartó Hillebrand utalt arra, hogy ő maga is lebeszélte a hozzátartozókat az esetleges kártérítési igényről. Emlékeztetett arra, hogy a vonatkozó, 1998-ból származó törvény előirányozza ugyan korábbi nemzetiszocialista ítéletek hatálytalanítását, de esetleges kártérítésről egyáltalán nem tesz említést. Mindennek alapján az ügyvéd úgy vélte, hogy egy ilyen jellegű igény előterjesztése és az ezzel kapcsolatos per valószínű elvesztése "súlyos csalódáshoz" vezethet. Hillebrand szerint a hozzátartozók számára amúgy is "nagy erkölcsi győzelmet" jelentett az ítélet hatályon kívül helyezése.
Ami pedig a Lubbe szerepéről máig is tartó "történészvitát" illeti, továbbra is két fő teória tartja magát. Az egyik az, hogy a holland fiatalember magányos gyújtogató volt, a másik pedig az, hogy a nácik maguk okozták a tüzet, hogy ürügyet teremtsenek a politikai ellenfelekkel való leszámolásra, s a hatalom megragadásához pótlólagos magyarázatot teremtsenek.
A hetvenes években felerősödött a "magányos gyújtogató" teóriája, az utóbbi időben azonban ezzel kapcsolatban ismét erős kétségek merültek fel. Így egyesek Lubbe holttestének exhumálását követelték annak megállapítása érdekében, vajon a per során nem állt-e gyógyszer, illetve kábítószer hatása alatt. A krónikák szerint ugyanis Lubbe a csaknem öt hónapon át tartó tárgyalás idején mindvégig feltűnő apátiába süllyedt.
Az ítélet hatálytalanítása idején - azaz idén januárban - a megkérdezett németek csaknem 60 százaléka vélekedett úgy, hogy a tüzet a nácik okozták, 10 százalékuk szerint pedig a kommunisták. 21 százalék vélte azt, hogy Lubbe volt a gyújtogató, a fennmaradó néhány százalék pedig teljességgel tisztázatlannak találta a tettet.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege tegnap
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja tegnap
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát tegnap
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 2024.05.18.