Nehezen emlékezünk 1956 eseményeire
2008. február 19. 14:00
A 2006-os év a félszáz évvel ezelőtti forradalomra emlékezve telt el, és a témában igen sok új, a szakmai körökön kívül kevéssé ismert tudományos értékelés és feldolgozás született.
Korábban
A gyűjteményben találunk egy első megjelenést is: Rainer M. János az 1956 előtti állami erőszakról és ellenállásról ír. Nem elhanyagolható Gyáni Gábor fogalmi kalauza 56-hoz, vagy éppen Standeisky Éva írása a forradalmi érzelem és értelem kapcsolatáról.
Ripp Zoltán az 1956 történetírásában felmerülő problémákra, hiányokra és nézetkülönbségekre hívja fel a figyelmet, míg Mark Pittaway az ipari munkásság helyzetét elemzi. Vajda Zsuzsanna és Eörsi László a "Szent suhancok", az 1956-os felkelés résztvevői nyomába eredtek Horváth Sándor pedig a forradalom kollektív erőszakát és városi térhasználatát ismerteti.
Külön fejezet foglalkozik a forradalom szimbólum- és eszmetörténetével, a nemzetközi visszhangot pedig angol- és amerikai kutatók mellett Sz. Bíró Zoltán cikke érzékelteti. A forradalom reprezentációja, az újraértelmezések és az ábrázolás metodikájával, illetve az emlékezés technikájával foglalkozó cikkek pedig mára minden, a téma iránt érdeklődő és laikus kutató számára megkerülhetetlenné váltak.
A kötet megjelenésekor Rainer M. János az 1956-os Intézet főigazgatója elmondta, hogy elsősorban olyan szövegeket válogattak szerkesztőtársával, amelyek eddig még nem jelentek meg könyvben sem önállóan, sem részletként. A könv folyóiratokban megjelent, illetve tudományos konferenciákon elhangzott előadások szövegeit is tartalmazza. A szerzők fiatalok, olyan emberek, akik az 56-os forradalmat személyesen nem élhették át.
A tanulmányok nemcsak a szorosan és hagyományosan vett történettudomány tárgyköreit ölelik fel, hanem történeti-antropológiai, művészettörténeti, szociológiai, szociálpszichológia kutatások eredményeit is reprezentálják. "Nem az eseményekről szólnak elsősorban, hanem az ezekkel kapcsolatban ma feltehető kérdésekre próbálnak választ adni".
A cikkgyűjtemény egy nagyon erős, hatásos és kihagyhatatlan válogatás, a szerkesztésbeli hangsúlyok pedig az Intézet szakértőinek és szerkesztőinek szakmai hozzáértéséről tanúskodik. Reméljük, hogy a jövőben több, hasonló kötettel jelentkeznek majd.
Ezerkilencszázötvenhat az újabb történeti irodalomban. Szerk.: Gyáni Gábor-Rainer M. János. Bp., 2007. 1956-os Intézet. 418 o. 5990 Ft.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.